Trianonról vitáztak a magyar és a szlovák történészek
2007. február 20. 11:00
Korábban
Viták az eltérő múltszemléletről
A szlovák történész itt tulajdonképpen arra a tényleg megfigyelhető jelenségre célzott, hogy a soknemzetiségű Magyarország a magyar köztudatban még napjainkban is sokszor a magyar nemzet országaként van jelen, és a népesség durván felét (sőt, korábban még annál is nagyobb részét) kitevő egyéb nemzetek ebből a képből mintegy kiszorulnak. A (jórészt) nemzetiségi területek leválását-leszakítását így a magyarok a `magyar` állam megcsonkításaként, aránytalanul nagy traumaként élik meg, figyelmen kívül hagyva a többi nemzet önrendelkezési igényét.
A Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet |
A Trianon utáni állapot értékelésében sem alakult ki összhang. Romsics a vesztes államokról mint homogén nemzetállamokról írt - és beszélt - ezt azonban kollégái megkérdőjelezték. Jóllehet a homogén nemzetállam kifejezés csakugyan nem állja meg a helyét, hiszen még a trianoni Magyarország lakosságának is körülbelül 10%-át kisebbségek alkották, ám a közel 7%-nyi, az ország területén szétszórt vagy kisebb-nagyobb tömbökben élő német kisebbség, továbbá a közel 2%-nyi szlovákság mégsem említhető egy lapon a Csehszlovákiához került németekkel és magyarokkal (valamint a Jugoszláviához és Romániához került magyarokkal), sem számuk, sem pedig nemzeti identitásuk és igényeik tekintetében.
Az érzékeny és nemritkán még ma is feszültségeket kiváltó téma ellenére a vita barátságos hangulatban zajlott, igaz, a színvonal néha igencsak hullámzó volt, és Romsics Ignác felvetéseire gyakran kissé ködös, relativizáló válaszok érkeztek. A szakmai vitát néhány hozzászólás és kérdés követte a hallgatóság soraiból, közöttük néhány vádló hangvételű, a szlovákság történelmi sérelmeit és különféle mítoszokat felelevenítő monológ is. Érdekes, hogy ilyen észrevételekkel - természetesen ellenkező előjellel - gyakran találkozni hasonló magyarországi rendezvényeken is.
A beszélgetés mindazonáltal nagyon tanulságos volt - rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek a nyelvi akadályok mellett továbbra is gátolják a két nemzet közti kommunikációt. Az eltérő múltszemléletnek és szívósan továbbélő tév- és rögeszméknek köszönhetően még egy szakszerű és konstruktív párbeszéd során is rendkívül nehéz megtalálni a közös nyelvet, de az ilyen jellegű találkozók, valamint egymás szakirodalmának megismerése talán mégis egy-egy lépéssel közelebb visz hozzá.
Zahorán Csaba - Terra Recognita Alapítvány
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2022
- Lacikonyhák és társaik
- A gumigyártás és árnyoldalai
- A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
- A szabin nők közbelépése
- Hét híres fal
- Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
- Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
- A zalaújvári Festetics-kastély
- Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap