Meghal Teng Hsziao-ping kínai politikus
2004. szeptember 13. 12:06
Jómódú földbirtokos családból származott. Középiskoláinak elvégzése után, 1920-ban a franciaországi Lyon egyetemére került. 1922-ben Párizsban belépett a Kínai Szocialista Ifjúsági Szövetségbe, hazatérése után, 1924-ben pedig csatlakozott a Kínai Kommunista Párthoz. Mindvégig részt vett a kínai forradalmi harcokban. A `hosszú menetelés` és a japánellenes háború idején hadosztályparancsnok, politikai biztos, 1943-ban a katonai tanács politikai főcsoportfőnöke volt. 1945-69-ig tagja volt a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának. 1952-ben miniszterelnök helyettesi tisztséget töltött be, 1953-54-ben a tervhivatal elnöke és pénzügyminiszter volt, 1953-56-ig a párt főtitkári, 1956-67-ig pedig titkári posztján állt. 1955-67 volt tagja a Politikai Bizottságnak. Az ún. `kulturális forradalom` idején a `vörös gárdisták` támadásainak célpontjává vált és valamennyi tisztségétől megfosztották. 1973-ban ismét tagja lett a központi bizottságnak, majd 1977-től a Politikai Bizottságnak. Ezután kétszer is volt miniszterelnök-helyettes, és ugyancsak kétszer a hadsereg vezérkari főnöke. A Mao utáni időszak `erős emberének` számított, aki kulturális forradalom idején elkövetett túlkapások felszámolásának programjával vált az ország nagy hatalommal rendelkező vezetőjévé. Nem számított ún. liberális reformpolitikusnak, inkább hatalmi politikát gyakorolt. Elsődleges célja az volt, hogy Kínát - minden ideológiai megkötöttségen felülemelkedve - világhatalommá változtassa. Nevéhez fűződött a piacgazdaság és a külföld felé való nyitás, de politikai téren kitartott a kommunista párt diktatúrája mellett. A demokráciáért indult mozgalom 1989-es véres leverése idején Teng a Katonai Bizottság elnöke volt, s így elsősorban őt terheli a felelősség a Tienanmen-téri vérengzésért. Utolsó éveit megromlott egészsége miatt visszavonultan töltötte, de szavának az utolsó pillanatig volt ereje. Utolsó kívánsága azonban már nem teljesülhetett: Hong Kong 1997. július eleji visszacsatolását már nem érte meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
- Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
- Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
- Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
- Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
- Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
- Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20