Legendás apák és fiúk

Nemi betegségektől védett az ókori tetoválás

2007. február 19. 12:30

A mindig személyes testi jelek amulettként, státusszimbólumként, díszítésként vagy akár büntetésként is szolgálhattak.

Társadalmi rang és női praktika

Sokáig úgy vélték, hogy a legkorábbi tetoválások az ősi Egyiptomból származnak, az 1991-ben az olasz-osztrák határon felfedezett jégemberen (Ötzi) talált tetoválás-minták azonban legalább ezer évvel korábbra teszik az első hasonló testi jelölések megjelenését.

A kitaszított jégember testén a gerinc alsó részén, a jobb térdnél és a bokánál találtak tetovált pontokat és kis kereszteket. Ezek a testrészek a nagy igénybevételtől eldeformálódtak, ezért a kutatók úgy vélik, hogy a tetoválásokat alapvetően gyógyító célzattal készítették.

Egy perui Chiribaya-múmia tetovált keze

Egyiptomban több bizonyítékot is találtak a tetoválás rendszeres használatára az i.e. 4000 és 1300 közötti időszakban: elsősorban női szobrocskákat, amelyek testén vagy végtagjain látható tetoválás. Ezen kívül a sírjeleneteken is felbukkannak tetovált női alakok, így a kutatók szerint az ősi Egyiptomban a tetoválást elsősorban nők végezhették.

A régészek "kétes rangú" vagy "táncoló lányokként" azonosították a tetovált asszonyokat, pedig tetovált női múmiákat előkelőek sírjában is találtak (pl. Deir el-Bahariban). Az egyik ilyen - "az uralkodó ágyasának" nevezett - tetovált nő Amunet volt, aki sírfelirata szerint igen magas rangú papnő lehetett.

A tetoválással olykor prostituáltakat jelöltek, máskor a nők tetoválással védték magukat a nemi úton terjedő betegséggekkel szemben. Fletcher szerint a tetoválásnak alapvetően gyógyító szerepe volt az ősi Egyiptomban, egyfajta amulettként szolgált a nők számára a terhesség és a szülés nehéz időszakában. Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a tetoválások főleg a hason, a combok felső részén és a melleken találhatók. Gyakran látni a múmiák combján Bes isten alakját is, aki a dolgozó asszonyok védelmezője volt.

Írásos források hiányában csak valószínűsíthető, hogy a tetoválásokat a közösség idősebb női tagjai készítették a fiatalabb asszonyok számára. Ez ugyanis Egyiptomban még a 19. században is így volt, és bizonyos területeken még ma is ez a szokás. W.M.F Petrie régész Abüdoszban és Gurobban talált olyan eszközöket, amelyekkel tetoválást lehetett végezni, és ezek nagy hasonlóságot mutatnak a 19. századi Egyiptomban használt tetováló eszközökkel.

A legtöbb múmiára egyszerű vonalakat vagy rombuszmintákat tetováltak, de a szobrokon sokkal naturalisztikusabb ábrák is találhatók. A combon gyakran látható Bes törpeisten alakja. A tetováláshoz általában sötét vagy fekete festéket (korom) használtak.
Az Egyiptomtól délre, Kubban közelében található temetőkben felfedezett, i.e. 2000-1500 körül eltemetett női múmiákon pontosan olyan kék tetoválások láthatók, mint az egyiptomi Deir el-Bahariban találtak hasán. Ez arra utalhat, hogy a tetoválásokat a szomszéd núbiaiak is átvették és előszeretettel alkalmazták.

Tetovált figura az ókori Egyiptomból

Ennek fényében az sem meglepő, ha az egyiptomi síremlékekben, templomokban és palotákban gyakran ábrázolták a szomszédos ország vezetőit, akiknek karját és lábát tetovált geometrikus mintázat díszítette.

2018. ősz: Legendás apák és fiúk
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!