Bükki barlangjaink régészeti örökségének védelméről beszélgetnek
2007. február 14. 08:00
A Herman Ottó Tudományos Egyesület és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Miskolci Regionális Irodája szervezésében kerül sor a rendezvénysorozat legújabb eseményére.
Korábban
A Bükk hegység területén található Magyarország barlangjainak több mint a negyede. A Bükki Nemzeti Park barlangjai nem csak méreteivel, hanem a bennük található régészeti, őslénytani leleteinek különlegességével és mennyiségével vívták ki maguknak a figyelmet.
A Kárpát-medence az emberiség őskori fejlődése szempontjából különleges helyet foglal el. Különösen a Bükk-vidéket és környékét jellemezték a megtelepedéshez szükséges egyedülállóan kedvező körülmények. A vadban gazdag terület, a jól használható nyersanyagok közelsége, a lakható barlangok és a bővizű források biztosították a kiváló életlehetőségeket. Az újkőkori bükki kultúra magas színvonalú kerámia termékeivel, az élettérhez való tökéletes alkalmazkodással kiemelkedett a korabeli kultúrák közül.
A régészeti kutatások hazánkban a nyugat-európaiaktól eléggé lemaradva indultak meg, s kezdetben nem is hoztak kiemelkedő eredményeket és megcáfolhatatlan bizonyítékokat. A magyar tudományos igényű barlangkutatás az ún. Bársony-házi szakócák előkerülésével (1891) bontakozott ki 1906 és 1907 között. Valójában neves polihisztorunk, Herman Ottó közbenjárásával kezdődött meg a miskolci Bükk-vidék nyíltszíni őskori lelőhelyeinek kutatása és indult meg Pap Károly vezetésével és Kadic Ottokár irányításával barlangjaink rendszeres régészeti ásatása. Ismerje meg a téma további részleteit is!
A Műemléki beszélgetések sorozat legújabb rendezvényén Szolyák Péter (Herman Ottó Múzeum, Miskolc) Bükki barlangjaink régészeti örökségének védelme címmel tart előadást.
Helyszín: Miskolc, Herman Ottó Múzeum kiállítási épülete, Miskolc, Papszer 1.
Időpont: 2007. február 21. (szerda) 16.00 óra
Állandó meghívott vendégek:
Deme Péter, igazgató, KÖH, Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága
Iván Zoltán, B.-A.-Z. megyei főépítész
Olajos Csaba, észak-magyarországi területi főépítész
Paszternák István, régész, KÖH-Miskolc irodavezető
Szunyogh László, építész, főépítész
Veres László, a Herman Ottó Múzeum igazgatója
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap