A lefejezett királynő: 420 éve halt meg Stuart Mária

A mártírrá vált konspirátor

Mária egy év múlva megszökött, de a hívei által szervezett felkelés összeomlott, ő maga Angliába menekült. Itt cseberből vederbe, pontosabban fogságból fogságba került. Erzsébet ugyanis nem tudta és nem is akarta trónjára visszasegíteni `kedves testvérét`, külföldre sem engedhette, mert akkor a franciák kezére játszik, de szabad mozgást sem biztosíthatott neki, nehogy a katolikus ellenzék élére álljon.

A kivégzés

A rabság évtizedei alatt Mária szépsége elfogyott, alakja megtört, vigaszt csak a vallás, a kézimunka és kedvenc madarai jelentettek számára. Előbb kérvények, majd összeesküvés révén próbált szabadulni, de a konspirációt leleplezték és "koncepciós per" indult ellene. A szuverén ország királynőjét angol bíróság előtt, angol törvények alapján ítélték halálra úgy, hogy az ítélet már a per kezdete előtt készen állt. Erzsébet csak hosszas halogatás után engedélyezte a kivégzést, s később felháborodással ítélte el a koronatanács túlbuzgó, "tudtán kívül" eljáró tagjait. Megjegyzendő, hogy az ítélet ellen Mária fia, Stuart Jakab sem tiltakozott, aki anyjához nem kötődött, viszont régóta vágyott az angol trónra.

A 44 éves Mária nagy méltósággal, fekete-vörös ruhában (a katolikus egyházban a mártíromság hagyományos színeiben) hajtotta nyakát 1587. február 8-án a bárd alá. A bakónak csak harmadszorra sikerült a fejet a törzstől elválasztania, a súlyos sebektől vérző Mária az első két csapás után még élt. Egy elterjedt és valószínűleg igaz legenda szerint Mária parókát viselt, így amikor a hóhér felemelte fejét, hogy felmutassa azt, csak a paróka maradt kezében, a fej a földre esett.

A királynő sírja

Erzsébet mindenáron el akarta kerülni, hogy ereklyék maradjanak, ezért a kivégzésnél használt tárgyakat és Mária tárgyainak java részét elégették. A bebalzsamozott tetem egy évig maradt a kivégzés helyén, Fotheringay kastélyában, majd a peterborough-i katedrálisban temették el, innen fia, I. Jakab fáklyás menetben vitette a westminsteri apátságba, ahol azóta is Erzsébet mellett pihen.

Stuart Mária romantikus és tragikus figurája megosztotta a kortársakat és megosztja az utókort is. Egyesek férfifaló, gátlástalan csábítót, mások szende gyermekkirálynőt, a nagypolitika ártatlan áldozatát látják benne. Szépsége és tragikus sorsa azóta is foglalkoztatja a történetírókat és művészeket. A híres nők közül talán ő a legtöbb film és irodalmi alkotás hőse, Friedrich Schiller drámát, Stefan Zweig regényt írt róla. Már 1895-ben fekete-fehér rövid némafilm készült róla, talán a leghíresebb filmet 1971-ben forgatták Vanessa Redgrave-vel a címszerepben, Erzsébetet Glenda Jackson alakította. A legújabb alkotást várhatóan jövőre mutatják be, a főhősnőt ezúttal Scarlett Johansson személyesíti meg.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)

1. Korai évek a pompától a börtönig
2. A mártírrá vált konspirátor