A Tudorok a kihalás szélére sodorták Anglia vadállományát
2007. február 2. 12:30
A legújabb kutatások szerint a Tudorokat terheli a felelősség azért, hogy sok őshonos állat a veszélyeztetett fajok közé került.
Korábban
Gazdasági szükségszerűségből ökológiai katasztrófa
"Katasztrofális hatással járt" - mondja Roger Lovegrove, a Királyi Madárvédelmi Társaság igazgatója, aki hat éven át kutatta Nagy-Britannia vadállományának hosszantartó és szándékos pusztítását. Lovegrove a Silent Fields: The Long Decline of a Nation's Wildlife (Csendes mezők: A nemzeti vadállomány pusztulása) című áprilisban megjelenő könyvében részletesen, fajok szerint leírja azt a középkor óta tartó pusztítást, amelyet a Tudor korszaktól kezdve az emberek az ország állatvilágában okoztak.
"Eddig úgy hittük, hogy a jelenleg veszélyeztetett fajok a 19. századi vadászatnak és a környezeti változásoknak köszönhetik sorsukat. De most felfedeztem egy sokkal mélyebben gyökerező okot, amely megmagyarázza, miért tehettek a későbbi történelem egyéb tényezői ilyen nagy kárt a vadállományban" - mondja Lovegrove.
Az 1532-ben VIII. Henrik által elfogadott és 1566-ban I. Erzsébet által megerősített gabonatörvény minden férfi, nő és gyerek számára kötelezővé tette a kártevők hivatalos listáján szereplő állatok megölését. "Paradox módon ezeknek az állatoknak a többsége ma igen nagy értéket képvisel és törvényi védelem alatt áll" - mondja Lovegrove. A törvénnyel a rossz termések és a nagymértékű népességnövekedés okozta élelmiszerhiányt és járványokat kívánták megakadályozni.
VIII. Henrik pénzjutalmat ígért minden megölt állatért: egy héja vagy holló fejéért egy pennyt, egy borzért vagy egy rókáért 12 pennyt fizettek. Ez tekintélyes összegnek számított akkor, amikor a mezőgazdaságban dolgozók átlagos napi munkabére négy penny volt. A falvaknak meg kellett emelniük az adókat, hogy fizetni tudják a jutalmakat, azok a községek pedig, amelyek nem öltek meg elég állatot, bírságot kaptak.
"Az ösztönzés sikeresnek bizonyult" - mondja Lovegrove, aki több mint 15 ezer angliai és walesi falu iratait nézte át, amelyekből kiderült, hogy a 16-18. század között madarak és emlősök millióit mészárolták le. "Ezekben a dokumentumokban bizonyítékokat találtam arra nézve, milyen őrjöngő gyilkolás folyt évtizedeken keresztül" - állítja Lovegrove.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2017
- Nők a fronton – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma
- Hét híres ember, aki nyomtalanul eltűnt
- Szinyei Merse Pál: Majális
- Szacsal, Nopcsa-kastély
- Önkéntes munkaszolgálat Magyarországon 1935–1944
- A Közel-Kelet amazonjai
- Cornelia, a Gracchusok anyja
- Az első magyar értelmi fogyatékosokat nevelő intézet története
- Trujillo, a Dominikai Köztársaság diktátora
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.