Meghalt a Watergate-betörés szervezője
2007. január 26. 10:15
Elhunyt E. Howard Hunt, aki 1972-ben részt vett a Richard Nixon lemondásához vezető Watergate-betörés, és lehallgatási botrány szervezésében.
Korábban
Belebukott a Disznó-öböl kudarcába
Everette Howard Hunt 1918. október 9-én született a New York állambeli Hamburgban. Egyetemi tanulmányait a neves Brown Egyetemen végezte. A II. világháború idején az amerikai tengerészgyalogságnál, majd a légierőnél szolgált. A világégés utolsó szakaszát azonban már a CIA elődjének számító Office of Strategic Services (OSS) kötelékében élte meg. 1945 után, vagyis a hidegháború kezdetétől részt vett az újjászervezett amerikai titkosszolgálat munkájában, hivatalosan azonban csak 1949-ben lett ügynök.Első küldetése az Ügyökség mexikóvárosi irodájának megszervezése volt 1950-ben. A hidegháborús amerikai külpolitikai doktrínáknak eleget téve innen vezényelte a "PB Success" hadműveletet, amelynek célja a megválasztott guatemalai államfő, Jacobo Arbenz elleni államcsíny végrehajtása volt. Mexikóból Uruguayba, majd pedig Japánba vezetett az útja. Legközelebb a Fidel Castro elmozdítását célzó akciók előkészítésében jutott fontos szerephez: részben az ő feladata volt a Disznó-öbölbeli partraszállás megszervezése, és az elviekben elkönyvelt sikeres puccsot követően az új kubai kormány felállítása. A Disznó-öbölbeli akció azonban az amerikai hírszerzés számára csúfos kudarccal végződött, amely maga alá temette Hunt karrierjét is.
Bukott ügynökként a legmesszebbmenőkig nem értett egyet a Kennedy adminisztráció politikájával, amely lemondott a kubai rezsim megbuktatásáról. Végül illúziót elvesztve 1970-ben vonult nyugdíjba Langleyből. Csillaga azonban nem áldozott le végleg, Richard Nixon elnöksége idején a Fehér Házban tartottak igényt tapasztalataira. G. Gordon Liddyvel együtt tagja volt egy titkos operatív csoportnak, aminek feladata az esetleges "szivárgások" megszüntetése volt.
Egyik legnagyobb problémájuk az úgynevezett Pentagon Papírok felszínre kerülése volt, ami nagy fejfájást okozott a Nixon adminisztrációnak. A Pentagon Papers ugyanis egy rendkívül fontos, és ebből adódóan ugyanennyire titkos tanulmány volt, amely részletesen beszámolt az USA vietnami katonai és politikai tevékenységéről 1945-től egészen 1971-ig. Hunték nagyon szorongatott helyzetbe kerültek, amikor a jelentés fontosabb elemeit a New York Times hasábjain látták viszont.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
kommunizmus
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet
- Karrierje során számos álnevet viselt a rettegett Péter Gábor
- Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
- Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
- Csak a kommunista sportvezetés tudta megállítani Papp Lacit, a „ring lovagját”
- Négy amerikai elnökkel is találkozott az emigrációba kényszerült Varga Béla
- Nemzetközi nyomásra enyhítették a kommunisták a Mindszenty bíboros elleni ítéletet
- Kávéházakban is szobrot állítottak Václav Havelnek, Csehország drámaíró elnökének
- Abszurd részleteket is kikényszerítettek a vallatók a Rajk-per vádlottjaiból
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap