Meghalt a Watergate-betörés szervezője
2007. január 26. 10:15
Elhunyt E. Howard Hunt, aki 1972-ben részt vett a Richard Nixon lemondásához vezető Watergate-betörés, és lehallgatási botrány szervezésében.
Korábban
Belebukott a Disznó-öböl kudarcába
Everette Howard Hunt 1918. október 9-én született a New York állambeli Hamburgban. Egyetemi tanulmányait a neves Brown Egyetemen végezte. A II. világháború idején az amerikai tengerészgyalogságnál, majd a légierőnél szolgált. A világégés utolsó szakaszát azonban már a CIA elődjének számító Office of Strategic Services (OSS) kötelékében élte meg. 1945 után, vagyis a hidegháború kezdetétől részt vett az újjászervezett amerikai titkosszolgálat munkájában, hivatalosan azonban csak 1949-ben lett ügynök.Első küldetése az Ügyökség mexikóvárosi irodájának megszervezése volt 1950-ben. A hidegháborús amerikai külpolitikai doktrínáknak eleget téve innen vezényelte a "PB Success" hadműveletet, amelynek célja a megválasztott guatemalai államfő, Jacobo Arbenz elleni államcsíny végrehajtása volt. Mexikóból Uruguayba, majd pedig Japánba vezetett az útja. Legközelebb a Fidel Castro elmozdítását célzó akciók előkészítésében jutott fontos szerephez: részben az ő feladata volt a Disznó-öbölbeli partraszállás megszervezése, és az elviekben elkönyvelt sikeres puccsot követően az új kubai kormány felállítása. A Disznó-öbölbeli akció azonban az amerikai hírszerzés számára csúfos kudarccal végződött, amely maga alá temette Hunt karrierjét is.
Bukott ügynökként a legmesszebbmenőkig nem értett egyet a Kennedy adminisztráció politikájával, amely lemondott a kubai rezsim megbuktatásáról. Végül illúziót elvesztve 1970-ben vonult nyugdíjba Langleyből. Csillaga azonban nem áldozott le végleg, Richard Nixon elnöksége idején a Fehér Házban tartottak igényt tapasztalataira. G. Gordon Liddyvel együtt tagja volt egy titkos operatív csoportnak, aminek feladata az esetleges "szivárgások" megszüntetése volt.
Egyik legnagyobb problémájuk az úgynevezett Pentagon Papírok felszínre kerülése volt, ami nagy fejfájást okozott a Nixon adminisztrációnak. A Pentagon Papers ugyanis egy rendkívül fontos, és ebből adódóan ugyanennyire titkos tanulmány volt, amely részletesen beszámolt az USA vietnami katonai és politikai tevékenységéről 1945-től egészen 1971-ig. Hunték nagyon szorongatott helyzetbe kerültek, amikor a jelentés fontosabb elemeit a New York Times hasábjain látták viszont.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hadtörténet
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak
- Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
- Lengyel és magyar tisztek hozták létre az amerikai lovasságot
- Az Itália fölötti uralomért vívták a nagyhatalmak a lovagkor utolsó csatáját
- Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet
- Minden lépésért meg kellett küzdeniük az amerikaiaknak Ivo Dzsimán
- Két hónapnyi ostrom után adta meg magát a történelem első kapituláló német marsallja
- Léteztek-e a valóságban a legendák női harcosai?
- A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20