7 végzetes pillanat

A hintapolitikus: 40 éve halt meg Kállay Miklós egykori miniszterelnök

2007. január 14. 14:30

Negyven éve, 1967. január 14-én halt meg New Yorkban Kállay Miklós egykori miniszterelnök, aki angolbarát politikusként a II. világháború idején két éven át állt a kormány élén.

Angolbarát politikus a háborús kabinet élén

Nagykállói Kállay Miklós elszegényedett nemesi középbirtokos családba született 1887. január 23-án Nyíregyházán, szülei nyolcadik gyermekeként. A vidéki dzsentri élet nehézségei ellenére jogi diplomát szerzett, a politikai életbe az I. világháborút követően kapcsolódott be intenzívebben. Nagy politikai példaképe, Bethlen István kormányában kereskedelemügyi államtitkárként tevékenykedett, majd Gömbös Gyula alatt földművelésügyi miniszter lett. Politikai nézetei azonban annyira ellentétesek voltak a miniszterelnökével (leginkább annak a totális állam felé mutató elképzeléseit illetően), hogy amikor a tengelyhatalmakkal rokonszenvező Gömbös 1935-ben átalakította kormányát, Kállay önként lemondott, csatlakozott Bethlen Istvánhoz, és kiléptek a kormánypártból, a Magyar Élet Pártjából.

Horthy Miklós kormányzó nem sokkal később mindkettejüket a felsőház tagjává nevezte ki, Kállay pedig 1937-ben egy a szívéhez nagyon közel álló megbízatást kapott: ő lett az akkor megalakult Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke. Vezetősége idején hosszú távú programba kezdett, amelynek célja a tiszántúli területek vízgazdálkodásának és csatornarendszerének kialakítása volt.

Gömbös halála után visszatért a kormánypárt soraiba, de a munkában csak jó barátja, Teleki Pál miniszterelnöksége idején vett részt. A Teleki öngyilkossága után kormányfővé kinevezett és az ország hadba lépését bejelentő Bárdossy László nézeteivel viszont a leghatározottabban nem értett egyet, így visszautasította annak újabb zsidótörvényről szóló javaslatát a házassági jog módosításáról, és a parlamentben is ellene szavazott. Valószínűleg a bethleni vonalat képviselő mérsékelt politikai nézeteinek és angolbarát politikai orientációjának köszönhette, hogy 1942 márciusában Horthy őt nevezte ki kormányfővé. Kállay emlékirataiból kiderül, hogy elődjénél tett látogatásakor a németek támogatását bíró Bárdossy ezt mondta neki: "Te katasztrófába viszed az országot. Rólad mindenki tudja, hogy németellenes vagy és angolbarát vagy, és nem vagy antiszemita. Futsz az angolok után, de soha nem nyered meg őket."

Valóban, Kállaynak első perctől nagyon nehéz dolga volt. Párttársait, minisztereit szinte alig ismerte, közülük pedig többen a németekhez voltak hűek, így a kormány működését a háborús helyzet mellett a nagyfokú bizalmatlanság is nehezítette. Kormányfőként ellenállt a németek nyomásának, hogy Bárdossyt vagy Sztójay Dömét nevezze ki külügyminiszterévé, sőt hónapokon át megtartotta magának ezt a posztot. Miniszterei közül alig pár ember volt, akiben megbízhatott: Ghyczy Jenő külügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter és Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter álltak a legközelebb hozzá, illetve támogatták kockázatos politikáját.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!