7 végzetes pillanat

Száztíz éve született Újszászy István, hírszerző vezérőrnagy

2004. augusztus 30. 12:31

Száztíz éve, 1894. augusztus 30-án született Nagykőrösön Újszászy István, hírszerző vezérőrnagy.

Apja városi adóhivatalnok, ősei között dzsentrik és módos cívisek is voltak. A soproni katonai főreáliskolában tanult, majd 1912-14-ben Ausztriában, a mödlingi katonai műszaki akadémián végzett, hadnagyi rangban. Az első világháborúban tüzértisztként vett részt, negyvenegy hónapot töltött a fronton, többször megsebesült és magas kitüntetéseket kapott. 1919-es működése nem ismert, de valószínűleg ő is részt vett a Vörös Hadsereg harcaiban.

 

1920-tól a szombathelyi tüzérosztagnál szolgált főhadnagyi, majd 1923-tól századosi rangban, de főelőadónak nevezték, mivel nem szerepelt a Trianonban engedélyezett 1750 tiszt között. 1922-24-ben elvégezte a hadiakadémiát, s 1930-ig a Hadügyminisztérium munkatársa volt. Németül, franciául, angolul és szerbül beszélt, 1930-31-ben a párizsi katonai attasé mellé osztották be, 1931-től attaséként Varsóban, 1934-38 között Prágában teljesített külszolgálatot.

 

1939-ben ezredes lett, s mivel a Kánya Kálmán külügyminiszter körüli, a nyugattal is kapcsolatot tartó csoporthoz tartozott, a Vezérkari Főnökség (VKF) 2. osztálya, a katonai felderítés és elhárítás élére nevezték ki. A katonai és belügyi elhárítás összehangolásával, a nyugati hatalmak felé történő lépések megszervezésével foglalkozott. 1939-ben, a német-lengyel háború idején magas rangú lengyel tiszteket juttatott Magyarországon át nyugatra, majd német hadifogságból szökött angolokat és franciákat Tito seregéhez. 1942-től vezérőrnagyi rangban az Államvédelmi Központot irányította.

 

Horthy Miklós kormányzó egyik segítője volt a háborúból való kiválást szolgáló törekvéseiben, Ghyczy Jenővel, Szentmiklósy Andorral és Szegedi-Maszák Aladárral együtt. Kapcsolatot keresett a legális és illegális baloldali erőkkel a kiugrás érdekében. Az is szóba került, hogy Kállay Miklós kormányfő megbízásából Rómába utazzon a kiugrás előkészítése céljából, a német csapatok azonban 1943. szeptember 10-én megszállták az olasz fővárost, így e terv meghiúsult. Ő vette fel a kapcsolatot a március 16-án érkezett három amerikai ejtőernyőssel, de a náci bevonulás miatt ennek már nem lehetett eredménye.

 

Magyarország német megszállása után, 1944 áprilisában Veesenmayer követ sürgetésére a Gestapo mint közismerten németellenes vezetőt barátnőjével, Karády Katalin színésznővel, valamint Kádár Gyula (utóda a VKF-2. élén) és Kern Károly hírszerző tisztekkel egyidejűleg letartóztatta. A kormányzó kérésére júniusban átadták a magyar hatóságoknak, és júliusban ifjabb Horthy Miklós támogatásával mindhármukat szabadlábra helyezték. A németek Kernt ismét lefogták, ezért a magyar katonai hatóságok 1944. augusztusában Kádárt és Újszászyt védőőrizetbe helyezték a várbeli Nádor-laktanyában. Innen csakhamar rendszeresen kijárt, szeptemberben Kádár Gyulával ő szervezte meg az ifjabb Horthy, valamint Rajk László kommunista és Kovács Imre parasztpárti vezető találkozóját, s juttatta el a Magyar Front memorandumát Horthyhoz.

 

Október 2-én vádindítványt adtak ki Szombathelyi Ferenc volt vezérkari főnök, Újszászy és mások ellen, a fő vádpontok a kapcsolat az amerikai ejtőernyősökkel és a nyugati tapogatózások voltak. Újszászy október 15-én, a nyilas puccs napján a svéd követségre menekült, idegeit megviselték a viszontagságok.

 

1945 januárjában a nyilasok lefokozták, majd az oroszok hadifoglya lett. 1945 tavaszán a Szovjetunióba hurcolták, ahol egy krajsznojarszki fogolytáborban helyezték el. Kádár Gyula elmondja A Ludovikától Sopronkőhidáig című könyvében, hogy Újszászy egy szovjet rémuralomtól félt, s ettől mindkettőjük halálát várta (Kádár is éveket töltött szovjet fogságban). 1946-ban vagy 1947-ben visszaszállították Budapestre. Itt a magyar állambiztonsági szervek "Fekete Iván" fedőnéven tartották őrizetben. Újszászy részletesen beszámolt Péter Gábornak, a kialakuló ÁVO vezetőjének 17 füzetben 54 különböző témában adott át információkat. Leírásából a két világháború közti magyar vezető rétegek életének, törekvéseinek sok ismeretlen momentumára vetül fény.

 

Péter Gábornak írt sajátkezű levele alapján bizonyos, hogy 1948. szeptember 10-én még életben volt. Sorsa, halálának oka, időpontja és helyszíne ismeretlen, akárcsak Raoul Wallenberg svéd diplomatáé. 1993-ban jelent meg a Magyar Nemzetben a szovjet fogságban elhangzott vallomása a Habsburgok bajor-osztrák-csehszlovák-magyar államszövetség létrehozására irányuló törekvéseiről. Egy másik vallomását, a kassai bombázással és Magyarország hadba lépésével kapcsolatban a nürnbergi perben is felhasználták, ám ennek hitelessége kétséges, mivel személyesen nem lehetett ott.

 

Alakja szerepelt Bacsó Péter Hamvadó cigarettavég című, Karády Katalinról szóló filmjében, mely Benedek István Gábor könyvéből készült.

 

mti, Fábri Ferenc

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!