2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A hintapolitikus: 40 éve halt meg Kállay Miklós egykori miniszterelnök

2007. január 14. 14:30

A sikertelen Kállay-kettős

Kállay saját és az ország lehetőségeihez mérten igyekezett ellenállni a németek követeléseinek, amelyek a `zsidókérdés` mielőbbi megoldását sürgették. Nemet mondott a sárga csillagra és a deportálásokra, a nyílt konfrontáció elkerülése érdekében viszont jóváhagyta, hogy az izraelita vallást visszaminősítsék bevettből elismertté. Egyéb rendelkezések kimondták, hogy a zsidó vallásúak nem szerezhetnek földingatlant, s hogy munkaszolgálatra kötelesek. S bár ezek a jogszabályok enyhébbek voltak a többi csatlós államban elfogadottaknál, folytatásai voltak az 1938-ban az I. zsidótörvénnyel megindult folyamatnak.

A Kállay-kormány

Kállay igyekezett felvenni a kapcsolatot az angolokkal és az amerikaiakkal, akik azonban tartózkodással fogadták a kiugrási terveket és komolyabb tanúbizonyságot vártak a magyar kormánytól. Az angolszászok és a németek közötti hintapolitika veszélyes játszma volt, a szövetségesek 1943-as szicíliai partraszállása után azonban Kállayék úgy gondolták, hogy megéri kockáztatni. A magyar kiugrásnak ugyanis akkor lett volna valós esélye, ha a nyugati szövetségesek a Balkán felől nyitnak második frontot, és előbb érnek a magyar határokhoz, mint a szovjetek, akikkel - bár Hitler ellenségei voltak - a magyar vezetés semmiféleképpen nem akart megegyezni.

A "Kállay-kettős", vagyis a hintapolitika nem teljesítette a várakozásokat: Hitler tudott arról, hogy a kormányfő és szűk társasága felvette a kapcsolatot az angolokkal, azt viszont egészen 1944 februárjáig nem sejtette, hogy erről Horthy Miklós is tudott. Nem sokkal azután, hogy ez nyilvánvalóvá vált számára, és hogy a kormányzó levélben követelte a magyar hadtestek Szovjetunióból való elengedését, Hitler zöld utat adott a Margaréta-tervnek, vagyis Magyarország megszállásának. Az 1944. március 19-én történtek meglepetésszerűen érték a politikai vezetést, bár már előzőleg tudtak a németek csapatösszevonásáról. A hintapolitika másik kudarca az volt, hogy a szövetségeseknek érdekükben állt abban a hitben tartani Kállayt, hogy lesz egy balkáni front, mert ezzel is lekötötték a németek figyelmét, miközben már zajlottak a normandiai partraszállás előkészületei.

A német megszállást követően Kállay a török nagykövetségre menekült, de azt a nyilasok követelésére 1944 novemberében kénytelen volt elhagyni. Letartóztatták és Sopronkőhidára, majd Mauthausenbe, később pedig Dachauba vitték, itt érte a világháború vége. 1945-öt követően nem akart visszatérni Magyarországra. Nyolc éven át Caprin, utána pedig haláláig az Egyesült Államokban élt, ahol aktívan bekapcsolódott az emigrációs mozgalmakba. Emlékiratait Magyarország miniszterelnöke voltam címmel írta meg. Hamvait 1993-ban hozták haza.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár