Problémás a titkosszolgálati egyháziak múltja
2007. január 10. 09:30
Stanislaw Wielgus, a hivataláról lemondott varsói érsek besúgói múltja nem egyedi eset az egykori keleti tömbön belül. A kommunizmus bukása után ugyanis számos helyen elmaradt e múlt feldolgozása.
Korábban
Bulgáriában a tavaly elfogadott törvény, amely lehetővé teszi a kommunista titkosszolgálat aktáinak megnyitását, nem írja elő az egyházi vezetők múltjának átvilágítását. A balkáni országban csak rövid ideig folyt nyilvános vita egyház és titkosszolgálat összefonódásáról, amikor az 1989 őszi fordulat után a bolgár ortodox egyház akkori vezetőjét, Makszim pátriárkát azzal gyanúsították, hogy együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. Bizonyíték erre soha nem került elő.
Romániában heves vita folyik arról, nyilvánosságra hozzák-e egyáltalán az egyházi vezetők esetleges besúgói tevékenységére vonatkozó adatokat. A törvény értelmében minden közéleti személyiség múltjának ilyen vonatkozású részét meg kell vizsgálni; ide tartoznak a papok is. Az ortodox egyház azonban, Teoctist pátriárka vezetésével, szembeszegül a leleplezési tervekkel. A pártiárkának azt vetik a szemére, hogy túl hűségesen szolgálta Nicolae Ceausescu egykori diktátort.
Csehországban 2004-ben a katolikus püspöki kar akkori főtitkárának esete keltett szenzációt. Karel Simandlról ugyanis kiderült, hogy korábban együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel (StB), ezért a püspöki kar nyomására le kellett mondania tisztségéről.
Magyarországon a 90-es években született, a titkosszolgálati akták kezelését szabályozó törvény csak szűk mozgásteret engedélyezett a korábbi besúgók leleplezéséhez. Ráadásul az egyházak azzal érveltek, hogy papjaik, püspökeik nem tekinthetők közéleti szereplőknek. Történészek csak 2000 óta férhetnek hozzá a besúgók névjegyzékéhez. Tavaly kiderült, hogy a katolikus egyház egykori prímása, Paskai László bíboros is valószínűleg a titkosszolgálat besúgója volt. Igaz, 2003-ban már nyugállományba vonult.
A litván katolikus egyház 2000-ben általános bocsánatkéréssel húzta ki magát az esetleges kutyaszorítóból. A balti ország fő egyháza ezzel kért bocsánatot azért, hogy egyes - meg nem nevezett - tisztségviselői együttműködtek a szovjet titkosszolgálattal.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
