2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kínai tévésorozat kutatta a nagyhatalmak titkait

2007. január 3. 10:15

Kína jelentősége az elmúlt évtizedekben egyre nőtt és ennek fokmérőjeként kezeli több szakértő azt a tévésorozatot, amelyet röviddel ezelőtt sugárzott a kínai nemzeti televízió.

Tanulnak a múlt hibáiból

`A nagyhatalmak felemelkedése` címet viselő sorozat pekingi megfigyelők szerint azt akarja bemutatni, hogy Kínának a saját felemelkedése során mit kell megtanulnia a történelemből, és milyen hibákat kell elkerülnie. A szuperhatalmak felemelkedését az állami televízió kettes csatornája 12 részben sugározta, és a sorozat igen nagy nézettséggel futott. A középpontban a múlt és a jelen kilenc nagyhatalma állt: Portugália, Spanyolország, Hollandia, Németország, Franciaország, Oroszország, Japán, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. A két alapvető kérdés, amit jeles szakértők és történészek segítségével meg akartak válaszolni, az volt: miként szerezték meg ezek az országok a világot befolyásoló szerepüket, és aztán hogyan vesztették el azt.

A Nagy Armada bukása is elővigyázatosságra intett

A megfigyelők számára mindez két szempontból volt különösen érdekes. Egyrészt kínai nézőpontból láthatták a világtörténelem alakulását, másrészt megismerhették azokat a következtetéseket, amelyeket Kína jelenlegi helyzetére nézve levontak. A sorozat ötletét a kínai producerek egy amerikai történésztől, Paul Kennedytől vették, aki korábban A nagyhatalmak felemelkedése és bukása címmel írt - magyarul is megjelent - könyvet. A történész a műben ötszáz év fejleményeit elemezte, és Kína gyors felemelkedését jósolta.

A tv-sorozatban az Egyesül Államok történelméből különösen nagy hangsúlyt kaptak Abraham Lincolnnak a nemzeti egység megteremtését szolgáló lépései, valamint Franklin D. Roosevelt elnök döntései a piacgazdaságba való erősebb állami beavatkozásról. Ez persze érthető, hiszen Kínában mindkét téma nagyon is aktuális, az irányított kapitalizmus és a Tajvannal fennálló kapcsolatok miatt.

Németország esetében viszont nem Marx osztályharca, hanem a vaskancellár, Bismarck tevékenysége állt a kínai film középpontjában. A film így a porosz kancellár katonai erőbe vetett hitét, a parlament szerepének viszonylagossá tételét, valamint a fejlett oktatás- és szociálpolitikát emelte ki. A nemzeti szocializmust alig, a volt NDK-t pedig egyáltalán nem érintette a kínai sorozat, ezzel szemben Bismarckot az össznémet történelem központi alakjaként mutatta be. A kínai kommentár szerint Bismarck sikeres modellt talált a későn induló fejlődő országok számára, amelyek ezzel lehagyhatták a fejlettebbeket.

A különböző kommentárok a Frankfurter Allgemeine Zeitungtól a International Herald Tribune-ig azt feltételezik, hogy a tévésorozat mögött a pekingi vezetés politikai szándékai bújnak meg, saját ambícióikat akarják hangsúlyozni, és be akarják vonni az ország lakosságát a nagyhatalmi szerepről szóló vitába - írta az ORF, az osztrák rádió és televízió internetes portálja.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár