Meghal Vitus Jonassen Bering dán felfedező
2004. szeptember 13. 12:06
Kelet-indiai utazása után tengerész-zászlósi rangban lépett be Nagy Péter cár flottájába. 1724-ben a cár megbízta egy expedíció vezetésével, amelynek az volt a feladata, hogy megállapítsa, van-e szárazföldi kapcsolat Ázsia és Észak-Amerika között. Bering 1728 júliusában a Kamcsatka-félszigetről indult el, és augusztusban a később róla elnevezett szoroson áthaladva elérte a Jeges-tengert. A rossz idő miatt az amerikai partokat nem látta, mégis arra következtetett, hogy a két kontinens közt nincs kapcsolat. 1733-ban Beringet második expedíció vezetésével bízták meg, melynek fel kellett tárnia Észak-Amerika átellenes partjait, fel kellett térképeznie a Kuril-szigeteket, kapcsolatot kellett teremteni Japánnal, Arhangelszktől lehetőleg Kamcsatkáig fel kellett tárni az Észak-Keleti Átjárót és fel kellett kutatni Szibéria belsejét. Mindezt hat év alatt kellett elvégezni, de több mint tíz évig tartott. A feltárandó terület, a résztvevők száma és a feladatok sokrétűsége tekintetében ez volt a legnagyobb földrajzi expedíció. A parancsnok Bering volt, de csak az amerikai, a kurili és a japán különítmény tartozott valóban hozzá. Az előkészületek hat évet vettek igénybe és csak 1740 őszén indultak el: áthajóztak Kamcsatkára és ott teleltek. Az öblöt az expedíció két hajójáról, a Szent Péterről és a Szent Pálról nevezte el Petropavlovszki öbölnek. 1741 júniusában Bering és Alekszej Iljics Csirikov parancsnoksága alatt a két 100 tonnás hajó 75-75 fővel elindult Amerika felé. Beringgel utazott a német természettudós, Georg Wilhelm Steller, akit ennek az útnak a leírása tett híressé. Beringék júliusban az 58. északi szélességen elérték az amerikai partokat, majd a szigetek mentén nyugatra hajózva meglátták a Mount Saint Elias 5500 méteres csúcsát. A már beteg parancsnok - a források szerint - egyszer sem lépett amerikai földre. Július 26-án felfedezték Kodiakot, az Alaszkai öböl legnagyobb szigetét, majd megközelítették az Alaszkai-félszigetet, s újabb szigetekre bukkantak. Az Aleut-szigetektől délre hajóztak el, állandó viharok között. 1741 novemberében értek egy szigethez, melyet Kamcsatkának véltek. Egy csendes öbölben kikötöttek, mire mindent kiraktak már csak tíz ember állt a lábán, húszan meghaltak, a többiek skorbutban szenvedtek. Decemberben itt halt meg Bering, szintén skorbutban. A szigetet és a tengert róla nevezték el, a szigetsort ma Parancsnok-szigeteknek hívják. A expedíció életben maradt tagjai 1742 tavaszán elbontották a hajót, egy kisebbet építettek, amellyel augusztus 26-án értek vissza Petropavlovszkba. Csirikov is elérte Amerikát, de útja Beringénél jóval eredményesebb volt. Számos sziget felfedezése után ő 1741 októberében ért vissza Kamcsatkára. Második útján, 1742 júniusban ő is rábukkant a Bering-szigetre, Az expedíciók lehetővé tették, hogy az oroszok megvessék a lábukat Amerikában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap