Kiásták a Közel-Kelet legrégibb városát

Ásatás a világ legrégibb városában

A kutatók már a kora-bronzkori templom 1996-os megtalálásakor is egy kiemelten fontos és szokatlanul összetett épület meglétére gyanakodtak. A legutóbb folytatott ásatásokon aztán kiderült, hogy a templom a korábban gondoltnál jóval korábban épült, és a vártnál is nagyobb volt.

Megiddo ókori alapítású város a mai Izrael területén. A Biblia szerint itt fog sor kerülni a végső csatára, az Armageddonra is, amikor a "fenevad" erői összecsapnak Isten hadaival, melyet Mihály arkangyal vezet. A hat évezreden keresztül lakott település az ókor egyik legfontosabb kereskedelmi és közlekedési csomópontján feküdt, ennek köszönhetően többször vívtak mellette döntő és pusztító ütközeteket, és itt zajlott le a világtörténelem első feljegyzett csatája is az egyiptomiak és a hettiták között. A város első régészeti feltárása 1930-ban kezdődött meg. Végül pedig egy modern különlegesség: Megiddo volt az a hely, ahová egy pápa a szentföldi helyek közül elsőként látogatott: 1964-ben VI. Pál itt találkozott Izrael elnökével. A hely 2005-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára.

Az ásatásokat a Tel Aviv-i Egyetem régészeti tanszékének munkatársai, David Ussishkin és Yisrael Finkelstein vezették. A feltárás során kiderült, hogy a kora-bronzkori komplexum homlokzati és oldalsó falai egész jó állapotban megmaradtak, míg a falak által határolt területen jól megmunkált bazaltköveket és kevésbé jó minőségű mészkődarabokat találtak. A régészek a leletek alapján abban még nem biztosak, hogy a bazaltkövek szolgáltak-e oltárul, a helyszínen azonban állatáldozatok maradványait is megtalálták: a templom területén több ezer állatcsont került elő. A csontok legtöbbje a templom építésének idejére már háziasított állatoktól, birkától és marhától származik.

A most feltárt templom

A kutatók pont a csontok mennyisége és az épület mérete miatt jutottak arra a következtetésre, hogy ez egy templom lehetett, míg a cseréptöredékek és más maradványok radiokarbon vizsgálata kiderítette, hogy az épületet i.e. 3000 körül építhették. A közel-keleti kultúrák csak ekkor tették az első lépéseket az urbanizációs folyamatban, és ekkor alakultak ki a nagy központok, illetve az azokat övező, kisebb települések.

Megiddo közelében, Tel Rehov és Beit Yareah mellett az elmúlt években már találtak hasonló hatalmas épületeket, ám azok a most megtalált komplexumnál jóval kisebbek és fiatalabbak. Ez arra utal, hogy a most feltárt lehet a kora-bronzkori Közel-Kelet valaha talált legnagyobb és legösszetettebb épületkomplexuma.

1. Ásatás a világ legrégibb városában
2. Kedvező klímájú központi hatalom