Megújul az Iparművészeti Múzeum

A budapesti Iparművészeti Múzeum a londoni (1857) és a bécsi (1864) társ-intézmények után Európában harmadikként jött létre. Ugyanis az 1872-es országgyűlés 50 ezer forintot szavazott meg "műipari tárgyak" vásárlására a következő évi bécsi világkiállításon a leendő "iparműmúzeum" számára, s ezzel megvetette a gyűj-teményezés alapját. A gyarapodó anyagot 1874-77 között a Nemzeti Múzeum fogadta be, kiállítva is annak lépcsőházában volt, majd a Régi Műcsarnok (Sugár út 69) épületébe került a gyűjtemény. Az önálló otthon megteremtése (az anyagi lehetőségek birtokában) 1890-ben vált időszerűvé. Első lépésként egy 1552 négyszögöl nagyságú telket vásároltak meg az Üllői út - Kinizsi utca - Rákos utca (ma Hőgyes Endre u.) határolta területen - ezt később további vásárlással megnövelték. Az új, minden igénynek megfelelő palotára - amely a múzeumon túl az 1880-ban alakult Iparművészeti Iskolát is befogadta - a kormány 1890-ben írt ki pályázatot. Az első helyezést a "Keletre magyar!" jeligéjű, Lechner Ödön és Pártos Gyula által benyújtott tervsorozat nyerte el, de az építési megbízást csak 1893-ban kapták meg. A palota avatására a millenniumi ünnepségsorozat záró akkordjaként 1896. október 25-én került sor.

A komplex átalakítási program nyomán bemutathatják majd a múzeum teljes törzsanyagát, amely eddig még soha nem jelent meg a közönség előtt átfogó állandó tárlat formájában - közölte Takács Imre a Múzeumi sajtókávéház című rendezvényen.

Hozzátette: bár a munkálatok jelenleg is folynak az intézményben, a közeljövőben nyíló időszaki kiállítások zavartalanul látogathatók.

A főigazgató beszámolt arról, hogy december 12-én öt évszázad műalkotásait felölelő tárlat nyílik az Esterházy-kincsekből. A XVII. századtól folyamatosan gyarapodó műgyűjteményt részben az ausztriai fraknói vár kincstártermeiben, részben az Iparművészeti Múzeumban őrizték. Az Esterházy-kiállítás 130 műtárgyat vonultat fel, köztük csillogó ötvösműveket, ékszereket és díszfegyvereket.

Takács Imre kiemelte, hogy nem csak a régi korok iránt érdeklődőknek nyújt látnivalót az intézmény, hanem a modern magyar iparművészet, formatervezés, belsőépítészet kedvelőinek is.

Példaként említette, hogy november 23-án Kozma Lajos bútor-, belsőépítészeti és építészeti terveiből nyílik kiállítás.

A főigazgató elmondta azt is, hogy a jövőben a múzeum gyűjteményébe frissen bekerülő, figyelemre méltó tárgyakat azonnal a közönség elé tárják. Az első ilyen új szerzemény, a középkori műkovács 1885-ben készült, kétméteres figurája már megtekinthető az intézményben.

(Múlt-kor/MTI)