2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az oroszok másként emlékeznek az 1956-os forradalomra

2006. október 26. 14:00

1956 politikai viták, nem pedig történészi disputák tárgya

Rév István is úgy vélekedett, hogy 1956 nem történelem, hanem aktuálpolitikai probléma. `1989-ben nem 1956 emléke, hanem a forradalmat követő megtorlások foglalkoztatták az embereket. A megtorlás motívuma sokkal inkább velünk él, mint a forradalom emléke, ezért 1956 mindmáig politikai viták, nem pedig történészi disputák tárgya` - mondta.

Nyikolaj Szvanyidze szerint a magyar történelem igen sokba került az oroszoknak, hiszen a szovjet vezetők olyannyira megijedtek a forradalomtól, hogy `bekeményítettek`, s semmilyen reformokra sem voltak hajlandók magában a Szovjetunióban sem. A merev, alkalmazkodásra képtelen rendszer végül önmagát emésztette fel, s ebben 1956-nak nagy szerepe volt. `A magyaroknak sokkal könnyebb a dolguk, hiszen nem önmagukban kell a hibát keresni. Van egy bűnbak: Moszkvából ültették a nyakunkra Rákosit, a diktatórikus rendszert, s onnan jöttek a tankok. Az oroszoknak nincs kire mutogatniuk, noha egyetlen más nép sem szenvedte meg annyira a totalitárius rendszert, mint a szovjetek: 16 millió ember sínylődött táborokban, s körülbelül ugyanennyi vesztette életét` - mondta.

Vagyim Abdrasitov arról faggatta Gothár Pétert, elképzelhető-e, hogy Magyarországon egy objektív játékfilmet forgassanak 1956-ról. A magyar rendező válasza szerint a művészek mindig készek drámát írni, vagy filmet forgatni. 1956 megítélésében azonban igen nagyok a különbségek, hiszen az országban nincs olyan család, amely ne lenne érintett. `A köd, a homály, amely az eseményeket körülveszi, arra készteti az érintetteket, hogy mindenki a maga igazát keresse` - mondta.

Igor Szavolszkij nagykövet zárszavában hangsúlyozta, hogy bár mindkét nép cipeli a saját és közös történelme terheit, ez nem akadályozhatja a jövő építését.

A kerekasztal-vita után nyitották meg `A kilátástalanság forradalma volt - 1956 levéltári források tükrében` című kiállítást, amelyen több mint száz, részben eddig nem publikált dokumentumokat és fényképeket mutatnak be. A budapestivel egy időben a moszkvai Magyar Kulturális Intézetben is hasonló témájú tárlat nyílt meg.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár