Saját halott

`Ha már rendeztek kirakatpert, akkor rendezzenek kirakattemetést is!` Ezt hajtogatta 1956 kora őszétől Rajk Lászlóné, amikor hírül vette, hogy a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) politikai bizottsága (pb) szeptember 7-ei ülésén hosszas huzavona után hozzájárult, hogy az 1949-ben halálra ítélt és kivégzett Rajk László földi maradványait exhumálják, és a koncepciós perek három másik áldozatával `a kommunista mártírok részére fenntartott díszsírhelyen` temessék el. A pb-határozat alapján körvonalazódott az is, hogy a pártvezetés miként képzelte az eredetileg október első napjára tervezett újratemetést. A budapesti pártbizottságnak például azt szabta feladatul, hogy a májusban Nemzeti Panteonná előléptetett Kerepesi úti sírkertbe `mozgósítson` 2-3 ezer gyászolót, akik a gyászszertartás idejére lezárt kapun csak belépőkártyájuk felmutatása után léphettek volna be.

Az aradi vértanúk kivégzésének évfordulóján, október 6-án megrendezett temetés azonban nem csupán a korabeli (külföldi) sajtóhíradások, de a történeti értékelések szerint is a `sztálinizmus elleni legnagyszabásúbb tüntetés` és `az ország népének néma, fájdalmas búcsúja` lett. Hogy kiktől is, abban viszont már a kortársi és az utókori megítélésben jócskán lelhetők fel eltérések. A történetírás a kommunista párt 1945 utáni ökleként tartja számon Rajk Lászlót. Olyan belügyminiszterként, aki kérlelhetetlenül végrehajtotta például a Rákosi Mátyás nevéhez köthető szalámitaktikát - vagyis a koalíciós kormányzás felszámolását -, s akit 1949-ben az általa is működtetett terrorgépezet darált be, akárcsak a félelmetes hírű katonapolitikai osztály élén 1945-1946-ban álló Pálffy Györgyöt, valamint az egykori országos pártkáderest, Szőnyi Tibort és helyettesét, Szalai Andrást is.

S noha közös temetésük napján született az a - többek által a börtönviselt Szalai Sándor szociológusnak tulajdonított - bonmot, miszerint `szegény Laci, ha élne, most biztos közénk lövetne`, 1956 októberében Rajk és a többiek neve előbb tömegeket mozgósító hívószóvá, utóbb pedig a törvénytelenség áldozatainak szimbólumává lényegült át.

A teljes cikk a HVG-ben

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat