20 éve gyilkolták meg Olof Palmét

Sven Olof Joachim Palme 1927. január 30-án született Stockholmban egy felső-középosztálybeli családban, tanulmányait hazájában és az Egyesült Államokban végezte. Az itt megtapasztalt társadalmi egyenlőtlenségek és a fejlődő országokban tett látogatásai nyomán a szociáldemokrácia mellett kötelezte el magát. 1949-ben lépett be a svéd szociáldemokrata pártba, s hamarosan a svéd jóléti állam alapjait lerakó Tage Erlander kormányfő titkára lett. 1958-tól parlamenti képviselő, 1963-tól különböző posztokon a kormány tagja volt, s amikor 1969-ben Erlander leköszönt, őt választották meg a párt elnökének és kormányfőnek. A tisztséget 1976-ig, majd 1982-től haláláig töltötte be, a béke, a párbeszéd, egy igazságosabb gazdasági világrend mellett elkötelezettsége a múlt század legismertebb svéd politikusává, a Szocialista Internacionálé Willy Brandt és Bruno Kreisky mellett legnépszerűbb vezetőjévé tette. Emlékét 1987 óta Budapesten is őrzi a Városligetben egy sétány és annak elején emlékkő, Varga Imre alkotása.

Az ötvenkilenc éves, háromgyermekes svéd kormányfő 1986. február 28-án este feleségével, fiával és annak barátnőjével moziba ment. Az előadás után, nem sokkal éjfél előtt a házaspár gyalog indult hazafelé Stockholm egyik központi utcáján, szokásához hűen testőr nélkül. Egy útkereszteződésnél a sötétből egy alak ugrott elő, aki egy Smith&Wesson 357-es Magnum revolverből kétszer hasba lőtte Palmét. A politikusnak nem volt esélye a túlélésre: gyilkosa közvetlen közelről tüzelt, az ólomhegyű és rézbevonatú lövedék még a golyóálló mellényt is átütötte volna. Felesége a csattanást hallva hátrafordult, ez mentette meg életét, a rá kilőtt golyó csak milliméterekkel kerülte el gerincoszlopát. A tettes a közeli zsákutca felé menekült, s bár egy taxisofőr utána eredt, eltűnt az éjszakában. Palmét azonnal kórházba vitték, de beszállításakor már halott volt. A halálhírt éjfél után hat perccel jelentették be hivatalosan.

A merénylet helyszíne

Svédország - ahol ezt megelőzően 1792-ben követtek el politikus ellen halálos merényletet, akkor egy álarcosbálon végeztek III. Gusztáv királlyal -, nehezen viselte Palme elvesztését és a tényt, hogy a nyílt utcán le lehet lőni egy köztiszteletben álló személyiséget. Még rosszabbul azt, hogy a nyomozás két évtized elteltével sem hozott eredményt, holott a rendőrségre közel 20 ezer bejelentés érkezett.

Vádat azonban csak egyetlen személy, egy Christer Peterson nevű kisstílű bűnöző ellen emeltek, miután Palme felesége azonosította őt. 1988-ban kimondták bűnösségét, de később felmentették, mert nem találták meg a gyilkos fegyvert. (Petersonra 2004 szeptemberében súlyos fejsérülésekkel, eszméletlenül találtak, nem sokkal később meg is halt - sérüléseinek okozója azóta sem ismert.)

Az egy helyben topogó vizsgálat számos összeesküvés-elmélet alapjául szolgált, főként hogy Palménak számos ellensége lehetett. Kritizálta a vietnami háborút, elítélte a dél-afrikai apartheidet, támogatta a Palesztin Felszabadítási Szervezetet, többször találkozott Fidel Castróval és hazájában sokan Moszkva-barátnak tartották. Nem csoda, hogy lehetséges tettesként szóba jöttek svéd szélsőjobboldali aktivisták (egyiküket rövid időre le is tartóztatták, de bizonyíték híján szabadon engedték), kurd emigránsok, az illegális fegyverkereskedelem vezérei, chilei titkos szervezetek, a hazai szélsőjobboldal ügynökei, a dél-afrikai fajüldöző rezsim titkosrendőrsége, az olasz P2 titkos páholy, sőt még a CIA, az amerikai hírszerzés is.

A legújabb fejlemény, hogy DNS-vizsgálatot készülnek elvégezni azon a zakón, amelyet Palme élete utolsó napján viselt. (A tettes tüzelés előtt Palme vállára tette kezét, így talán még ma is kimutatható genetikai anyag rakódhatott le a ruha felületére. Az eljárás akkor még gyermekcipőben járt, ma azonban annyira fejlett, hogy a siker reményével kecsegtet.

A Palme-gyilkosság egyelőre megoldatlan, csak egy dolog biztos: a gyilkos golyó a béke és az erőszakmentesség egyik legkövetkezetesebb harcosával végzett a demokráciájukra büszke svédek fővárosában.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Vladár Tamás, Sajtóadatbank)