Ismét látható Lenin szénakunyhója
2006. augusztus 1. 12:51
Másfél évtizedes szünet után ismét felépítették Lenin szénakunyhóját a Szentpétervár melletti Razlivban, ahol az orosz sajtó szerint már egy Leninland létrehozását fontolgatják.
A razlivi kunyhó valóságos kegyhelynek, az egyik legjelentősebb lenini szentélynek számított az egykori Szovjetunióban. A bolsevik forradalom vezére 1917 viharos nyarán töltött el itt szűk egy hónapot, amikor az Ideiglenes Kormány azzal vádolta meg, hogy valójában Németország fizetett ügynöke, és ezért elfogató parancsot adott ki ellene. A razlivi tisztáson Lenin nemcsak a felhőkben támadó szúnyogokkal hadakozott és a vele együtt rejtőzködő Alekszandr Zinovjevvel vitatkozott a fegyveres felkelés szükségességéről, hanem jórészt itt írta meg az Állam és forradalom című munkáját, amelyet aztán egy ideig a világ egyhatodán tanítottak ideológiai alapműként, a proletár forradalom tudományos elméleteként.
1991-ben a leningrádi városi tanács lemondott a razlivi múzeumról, a helyi tanácsnak pedig nem volt pénze arra, hogy minden évben újra megépítse a lenini szalmakunyhót. Tavaly már elhatározták a kunyhó felállítását, de a terv füstbe ment: ismeretlen személyek felgyújtották az elkészítéséhez összegyűjtött szénát. Az idén már jobban vigyáztak, s a kunyhó pont akkora készült el, amikor a legfejlettebb kapitalista államok vezetői Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívására tanácskozásra gyűltek össze Szentpéterváron.
A kunyhó hivatalos megnyitását természetesen akkorra időzítették, amikor George Bush és a többiek már elutaztak Oroszországból. A megnyitón külön hangsúlyozták, hogy az új múzeum nem a bolsevik forradalom vezérének emlékét hivatott ápolni, hanem az orosz fiatalokat akarja a történelemmel megismertetni. Így a kunyhó melletti pavilonban látható kiállítás hivatalos címe: Történelmi dráma 1917 tavasza és ősze között.
A történelmi tárlat összeállítója igazán avatott személy, Vlagyimir Korotkov volt. 1964-ben ő készítette el ugyanitt az első Lenin-kiállítás anyagát, s munkáját a párt annyira dicséretesnek találta, hogy ezt követően ő rendezte be az országban a legtöbb Lenin-múzeumot. Ezekből egyébként az egykori Szovjetunió városaiban több száz volt, az állandó Lenin emlékkiállítások száma több ezerre rúgott. A múzeumokból mára alig harminc maradt, ezeket mintegy félmillió látogató keresi fel évente.
Az orosz sajtó szerint a razlivi szénakunyhó nem is múzeum lesz, hanem szovjet szoborparkkal és a szovjet idők más emlékeivel kiegészülve egyfajta Leninlandként a külföldi turistáknak szolgál majd bolsevik látványossággal.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben 19:05
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap