2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A kultusztárcától a trianoni békéig: 160 éve született Apponyi Albert

2006. május 30. 10:00

A szabadelvű konzervatív

A nemzetgyűlésben a pártonkívüli legitimista ellenzék egyik vezetője
lett, de Bethlen István kormányfő 1921-ben ügyes taktikával háttérbe szorította az igen népszerű, királypárti Apponyit, aki ezután főleg külpolitikával foglalkozott. 1922-ben a nemzetgyűlés korelnöke volt, 1923-tól Magyarország fődelegátusa lett a Népszövetségben, revíziót és népszavazást követelt a vegyes lakosságú területeken. 1898-tól az MTA tiszteleti tagja, 1890-től a Kisfaludy Társaság tagja, 1920-tól a Szent István Akadémia elnöke volt. 1921-ben az aranygyapjas rend lovagja lett. 1933. február 7-én Genfben halt meg.

Apponyi az oktatásügyben az egységes magyar állameszmét képviselte, de mindenkit jogosultnak tartott "faji egyénisége" kifejtésére. Fontos volt számára, hogy az európai kultúra értékei épüljenek be iskoláink műveltségi anyagába, az oktatás-politikát kapocsnak vélte, mely keletre közvetíti a nyugati civilizációt. A parlamentben sokat szerepelt, a népiskolai törvény vitájában 25 alkalommal szólalt fel, de az egységes középiskola évtizedes ügyében keveset tett, a felsőfokú képzés terén csak részkérdésekkel foglalkozott. Kiváló szónok volt, beszédeit jogi szabatosság, kitűnő formaérzék, magas eszmeiség és fegyelmezett gondolkodás jellemezte, ám a gondolatok tetszetős megfogalmazása olykor politikai következetlenséget eredményezett.

Konzervativizmusát Eötvös Józsefi-szabadelvűség színezte, annak vallási semlegessége nélkül, de szólt a felekezeti elfogultság ellen s a lelkiismereti szabadság mellett is. Bár a nemzet jövőjét a dinasztiához ragaszkodva, a Monarchián belül képzelte el, a királyi hatalom ellen a magyar állami jogfolytonosság őreként lépett fel.

Párizsi beszédében előre jelezte a trianoni döntés okozta későbbi bajokat. Bár magyar kultúrfölényről, a Kárpát medence egységéről szólt s Európa védőbástyájának mondta hazánkat, a megszállt területek helyzetére utalva óvott a balkáni zavarok terjedésétől. A győztesek szemére vetette a wilsoni önrendelkezési elv mellőzését, a magyarok számára a béketerv bevezetése esetére garanciákat követelt. "Az ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet felett, amely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem bírt teljes függetlenséggel és legfeljebb csak befolyást gyakorolhatott az Osztrák-Magyar Monarchia ügyeire, és amely nemzet ezt fel is használta arra, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyeknek a háborút elő kellett idézniök" - hirdette.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár