2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Minden idők legnagyobb tengeri ütközete

2006. május 31. 14:30

Kilencven évvel ezelőtt, 1916. május 31-én és június 1-jén zajlott le az Északi-tengeren, a Skagerrak tengerszoros és a dániai Jütland nyugati előterében az első világháború legnagyobb tengeri csatája, amely a modern flották történetében az első, igazán lenyűgöző arányú tengeri ütközet volt. A tizenöt órás összecsapásban a brit és a német haditengerészet összesen mintegy 250 egysége vett részt, a britek 14 hadihajót vesztettek több mint hatezer tengerésszel, a németek 11 hadihajót két és félezer tengerésszel.

A háború a tengerre is kiterjed

A londoni kormánynegyedben levő admiralitás rádiós részlege 1916. május 30-án reggel fejtett meg egy olyan `félretájékoztató` rádióüzenetet, amelyből a német flottaakcióra következtetni lehetett. A rejtjelek megfejtését az oroszok tették lehetővé, akik a Keleti-tengeren 1914 augusztusában zátonyra futott `Magdeburg` minicirkálóról szerezték meg a német rejtjelzés megoldását, és azt nyomban átküldték Londonba. Reinhard Scheer altengernagy, német flottaparancsnok 1916. május 30-án estére vonatta össze a német hadihajókat Wilhelmshaven parti vizeire, a brit Grand Fleet parancsnoka, Sir John Rushworth Jellicoe tengernagy ugyanekkor előrejelzést kapott az admiralitástól a másnap reggelre várható fejleményekről.

A brit flotta felvonulása

A harcbavetett brit kötelék fölényben volt
: kilenc csatacirkálót, 28 nagy sorhajót, egy repülőgép-anyahajót, 12 kis cirkálót, 50 rombolót, valamint egyéb hajókat, összesen 148 hadihajót foglalt magába a németek 99 hajójával szemben, amelyek között öt csatacirkáló, 22 nagy sorhajó, öt kis cirkáló, 30 romboló volt. A britek 60 ezer tengerészt, a németek 45 ezer tengerészt vetettek be a kötelékekben, amelyek összes vízkiszorításának aránya 1 250 000 tonna 660 ezer tonnával szemben volt a britek javára.

Sajátos körülmény, hogy míg a szembenálló hadseregek a világháború 1914-es kitörése óta Belgiumban és Franciaországban véres harcot vívtak egymással, a nyílt tengereken viszonylagos nyugalom honolt. 1916 tavaszán viszont a közvélemény nem csak a német birodalomban, hanem a brit királyságban is döntő flottaműveleteket sürgetett az ellenfél megleckéztetésére.

Az előrevont brit cirkálók és a német felderítő hajók között
az első ágyúlövések 1916. május 31-én délután fél négykor dördültek el, ugyanekkor startolt az Engadine angol anyahajóról az első felderítőgép, állítólag az első repülőgép, amely tengeri csatában vett részt. Öt óra után német hajóágyúk tüzétől "levegőbe röpült" az Indefatigalble, majd a Queen Mary brit csatacirkáló, a Seydlitz német rombolót torpedótalálat érte, de folytatta a harcot. (A Royal Navy két említett egységének ezer, illetve ezerkétszáz főnyi személyzetéből német torpedórombolók két illetve nyolc főt tudtak megmenteni.) A német élhajók este fél nyolckor elsüllyesztették a 14 600 tonnás Defence páncélos cirkálót, a teljesen szétlőtt 13 500 tonnás Warrior csak másnap süllyedt el. Valamivel később súlyos sérüléseket szenvedett a Lützow német csatacirkáló, elhagyta a "harcteret", de éjszaka már szintén hullámsírba került.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár