Megszületett Dominique Francois Arago, francia csillagász
2004. szeptember 13. 12:06
Az estagel-i születésű Arago Perpignanban és Párizsban, az École Polytechnique-ban tanult, itt 23 évesen az analitikus geometria tanára lett. Később a párizsi csillagászati obszervatórium igazgatója és az Academie des Sciences titkára is volt. Aktívan politizált, 1848-ban, a forradalom utáni ideiglenes kormány hadügy- és tengerészeti minisztere, több reformot vezetett be. A francia gyarmatokon eltörölte a rabszolgaságot. 1820-ban a dán Orsted munkássága alapján kimutatta, hogy a rézdrót tekercs a rajta átvezetett áram hatására mágnesként vonzza a vasreszeléket, s e hatás az áram kikapcsolásakor megszűnik. 1824-ben kimutatta, hogy a forgó rézkorong megforgatja a fölé függesztett mágnestűt - később Faraday bizonyította be, hogy ezeket a jelenségeket az indukció okozza. Arago 1838-ban leírta, hogyan lehet összehasonlítani a fénysebességet különböző közegekben, de a bonyolult kísérletet nem tudta elvégezni. Még halála előtt azonban Fizeau és Foucault igazolta, hogy a fény sűrűbb közegben lassabban terjed. Arago kutatásai vezettek el a fény polarizációs törvényeinek felismeréséhez is. Ő találta fel a polariszkópot, s a fény kvarckristályban való polarizálásával alátámasztotta a fény hullámtermészetére vonatkozó feltevéseket. Megmérte különböző gázok sűrűségét és a vízgőz nyomását. A csillagászat terén Arago részt vett tanítványa, Le Verrier és az angol Adams közti vitában, amely a Neptunusz bolygó felfedezésének elsőbbségéről és annak elnevezéséről folyt. Arago 1845-ben javasolta Le Verrier-nek, hogy tanulmányozza az Uránusz mozgásának rendellenességeit, s a Neptunusz felfedezésekor felvetette, hogy azt Le Verrier-ről nevezzék el. 1853. október 2-án halt meg Párizsban.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
- Mi volt Róma bukásának oka?
- Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
- Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
- Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
- Mi okozta a Római Birodalom bukását?
- Hét meglepő tény a római nőkről
- Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
- Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége
- Szürke eminenciások – megjelent a Múlt-kor tavaszi száma 10:20
- Legenda, bosszú és félreértés övezte az aranyváros keresését 10:01
- Munkaruhából vált mindennapos viseletté a Levi Strauss által megálmodott farmer 09:05
- DNS tárja fel a Rómát rettegésben tartó hunok rejtélyes eredetét tegnap
- Űrlények vagy japán bombázók? Napjainkig rejtély a „Los Angeles-i csata” tegnap
- Keresztül-kasul bejárta az Oszmán Birodalmat Evlija Cselebi tegnap
- Berlin szégyenfoltjától a kínai nagy falig: hét híres fal a történelemből tegnap
- Tolvajkirálynő és a Negyven Elefánt – a londoni alvilág hölgyei tegnap