150 éve halt meg Heinrich Heine
2006. február 17. 10:30
Százötven éve, 1856. február 17-én halt meg Heinrich Heine, a XIX. század kiemelkedő német költője.
Számos legendát és történelmi eseményt dolgozott fel: a Tannhäusert, Marie Antionette-et, Belcazart, Dávid királyt. Bejárta hazája nagy részét, jórészt gyalog, s élményeiről versben és prózában is beszámolt. Németország - egy téli rege című költeménye a korabeli német valóság összefoglalása. Ifjúkorában meglátogatta az idős Goethét is Weimarban, s a költőfejedelem megkérdezte tőle: most min dolgozik? - Éppen egy Faustot írok - volt a válasz, mire az audiencia gyorsan véget ért.
Baráti kapcsolatban volt Marx-szal, akinek révén megismerkedett a kor leghaladóbb társadalomtudományi irányzataival. Petőfire is jelentős mértékben hatott, mind népi hangvételükben, mind politikai radikalizmusukban hasonlítottak. Ő is olvasott nagy költőnktől, Kertbeny Károly fordításában, Petőfi pedig három Heine verset fordított magyarra. Heine lelkes versben üdvözölte a magyar forradalmat, példaként állította a németek elé: "Ha hallom ezt a szót: magyar, Szűk lesz a német plundra rajtam." Legjelentősebb prózai írásaiban, az Útiképekben sorra veszi a német valóság számos elemét, a tájleírások mellett sok politikai és irodalmi kérdésben foglal állást. 1844-ben nagy verset ír a sziléziai takácsok lázadásának emlékére.
Sírja Párizsban |
Nagybátyja gazdag hamburgi bankár volt, aki hosszú időn át támogatta őt, a költő azonban később elvei miatt szakított vele, noha ettől kezdve állandóan anyagi gondok között élt. Betegsége miatt hét évig feküdt a matrac-sírban, de szelleme és alkotókedve töretlen maradt. Időskori lírája, a Mouche-dalok megható dokumentumai a testi erőn túli, szellemi, érzelmi kapcsolatnak.
Heine utóélete is tanulságos. A zsidók hitehagyottnak tartották, a keresztények zsidónak. Az antiszemitizmus erősödésével igyekeztek agyonhallgatni, jellemző, hogy Loreley című híres balladáját a fasizmus idején "ismeretlen német költő verseként" tanították, mivel kihagyni nem lehetett az iskoláskönyvekből. Düsseldorf városa három évtizede még tiltakozott, amikor nagy szülöttjéről akarták elnevezni az ottani felsőoktatási intézményt - ma mégis ez a neve: Heinrich Heine Egyetem.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap