Megtartják a Magyar Tudós Társaság első nagygyűlését

2004. szeptember 13. 12:06

1831. február 14-én Pesten megkezdődött a Magyar Tudós Társaság - mai Magyar Tudományos Akadémia - első nagygyűlése. Az ülésen megválasztották a titoknokot (1870-től főtitkár), a 16 tiszteleti és 30 levelező tagot. A Társaságnak a nagygyűlésen jóváhagyott terve a nemzeti fejlődés és a gazdasági haladás érdekét szolgálta. Hat osztálya lett: nyelvtudományi, bölcsészeti, történeti, matematikai, törvénytudományi és természettudományi. A 18. században Bod Péter, majd Bessenyei György tett javaslatot tudós intézmény felállítására. Révai Miklós két alapszabály-tervet is kidolgozott. Az Országgyűlés 1825. november 3-i ülésén Felsőbüki Nagy Pál lelkes beszéde nyomán Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel e célra, majd az 1827. évi XI. törvénycikk intézkedett a Magyar Tudós társaság felállításáról, de a Habsburg-kormányzat akadékoskodása miatt felállítása további éveket késett. József nádor 1827-ben nevezte ki a választmányt, és az első 22 tagot. A Tudós Társaság igazgatósága 1830. november 11-én kezdte meg működését Pozsonyban, az elnök Teleki József, az alelnök Széchenyi István lett. Pesten a mai Petőfi Sándor utca 3. alatti Trattner-Károlyi házban, bérelt helyiségekben kezdtek tevékenykedni.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek