Salamon

Izrael virágkora

Az állam megerősödése megkövetelte, a gazdasági virágzás pedig lehetővé tette, hogy Salamon nagyszabású építkezési programot indítson, főként Jeruzsálemben. A várost fallal vette körül, óriási királyi palotát emeltetett. Jeruzsálem környékén - de nem magában a szent városban - számos épületet, köztük szentélyeket is építtetett a kereskedelmi céllal Izraelbe érkező külföldi csoportok számára. Később, amikor a héber királyságokat mindenünnen veszély fenyegette, egyfajta provinciális, a salamoni egyetemességtől idegen szellem jegyében lerombolták ezeket a Jeruzsálem körüli szentélyeket. Salamon jeruzsálemi Temploma az idők folyamán meghatározó fontosságra tett szert; ez lett a zsidóság, majd a korai kereszténység egyetlen központi szentélye.
Ezt a roppant építkezési programot csak zsarnoki módszerekkel lehetett megvalósítani. A férfiaknak minden harmadik hónapot közmunkával kellett tölteniük, holott ilyen munkát elvileg csak a kánaániak - nem pedig a héber törzsek tagjai - végezhettek volna.
Salamon, a kiváló szervező rájött, hogy Izrael hagyományos 12 törzsre való felosztása veszélyezteti országa egységét, azért királyságát a törzsi határoktól többnyire eltérő 12 közigazgatási egységre osztotta. Minden körzet élére kormányzót állított, a kormányzók feje (főfelügyelő) őket irányította. Az adót általában robot vagy termény formájában követeltek meg.
Salamon a `bölcs` melléknevet kapta az utókortól. Egy híres történet szerint, amikor két szajha egy csecsemő felett perlekedett, s mindkettő bizonygatta, hogy ő az igazi anya, Salamon úgy döntött, hogy megparancsolta: `Vágjátok ketté az élő gyermeket, s adjátok az egyik felét az egyiknek, a másik felét a másiknak.` A hamis anya ebbe bele is egyezett volna. A bibliai Példabeszédek könyve Salamonnak tulajdonított mondások százait tartalmazza. Salamon költőként, mint 1005 ének szerzője is híressé vált. A bibliai Énekek énekének első sora szintén őt tünteti fel szerzőként, egyébként megalapozatlanul. A posztbiblikus irodalomban is neki tulajdonítanak olyan műveket, mint a Salamon bölcsessége (Bölcsesség könyve), a Salamon ódái és a Salamon zsoltára.
Halála után hanyatlani kezdett Izrael; az apjától örökölt és általa tovább erősített nemzet összetartásához Salamon személyes tekintélyére és lángeszére volt szükség. Feltételezhető, hogy Izrael növekvő gazdagsága növekvő tékozlással is társult, és a gazdasági fellendülésből a nép nem sokat érzett. Az is valószínű, hogy az északi törzsekkel szemben előnyben részesítette saját törzsét, Júdát. Amikor fia, Rechabeám került a trónra, az északi törzsek elszakadtak tőle, és létrehozták a maguk Izrael királyságát, Salamon örökösei pedig Júda déli királyságában uralkodtak tovább.

1. Dávid utóda
2. Gazdaság és kereskedelem
3. Izrael virágkora