Megindul Magyarországon a polgári anyakönyvezés

2004. szeptember 13. 12:06

A rendszeres személyi adatnyilvántartás a római katolikusok 1563-ban zárult tridenti zsinatának döntése alapján kezdődött. Ekkortól a római katolikus plébániák négyféle anyakönyvet vezettek: keresztelési, bérmálási, házassági és halotti matriculákat. Hasonló anyakönyvek vezetését hamarosan más egyházak is megkezdték. A legrégibb fennmaradt magyarországi anyakönyv a soproni evangélikus egyház (1624) és a kőszegi katolikus plébánia (1633) matriculája. A magyar Országgyűlésben elsőként 1890. november 18-án Irányi Dániel képviselő javasolta a szélesebb hatókörű egyházpolitikai reformok kidolgozását és végrehajtását. A Vatikán és a magyar katolikus egyházi vezetés azonban elutasító magatartást tanúsított az ügyben. XIII. Leó pápa azt az útmutatást adta, hogy az egyháznak tűrnie kell, ha bevezetik a polgári anyakönyvezést, de nem szabad azt jóváhagynia, noha annak megvalósítása, más európai államokhoz hasonlóan, nem fogja lényegesen gyengíteni a befolyását.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. A közjogi rendszer átalakítása Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• A rendszerváltoztatás belülről
• Kilincs a túloldalon
• A bölcs „tolmács”
• Az én 89-em
• A Kádár-rendszer darázsfészke
• Moderata durant: az önmérséklet megedz
• A kór újra támad
• Kormányzás ellenszélben
• Antall József közelről