Pála-dinasztia
2005. szeptember 24. 19:31
Pála, az indiai Bihar és Bengália uralkodó dinasztiája a VIII-XII. századig. Alapítója Gópála helyi törzsfő volt, aki a VIII. század közepének zűrzavaros időszakában emelkedett hatalomra. Utóda, Dharmapála (ur. kb. 770-810) nagymértékben kiterjesztette a királyság határait, és egy ideig Kanaudzs (Kannauj) is a fennhatósága alá tartozott. A Pálák kanaudzsi hatalma fennmaradt Dévapála uralkodása alatt is (kb. 810-850), aki északra és a Dekkán-félszigetre vezetett hadjáratokat. Ezután a dinasztia hatalma lehanyatlott, és Mahéndrapála, Kanaudzs Gurdzsara-Pratihára-uralkodója a IX-X. század fordulóján egészen Bengáliáig nyomult előre. A Pálák hatalmát Máhípála (ur. Kb. 988-1038) állította helyre, akinek a befolyása Váránasziig (Benares) terjedt; halála után azonban a királyság ismét meggyengült.
Rámapála (ur. kb. 1077-1120), az utolsó nagy Pála uralkodó sokat tett azért, hogy a dinasztia hatalmát megerősítse Bengáliában, és hatalmát kiterjesztette Asszamra és Orisszára is; ő a szanszkrit nyelvű történelmi költeménynek, Szandhjákara Rámacsaritájának hőse. Halála után a Pálákat a felemelkedő Szena-dinasztia háttérbe szorította, bár a Pála-királyok még 40 évig uralkodtak Bihar déli részén. A Pálák fő központja valószínűleg Mugdagiri (Monghyr) volt, Bihar keleti részén.
A Pálák a buddhizmus támogatói volt a; királyságukból származtak azok a misszionáriusok, akik véglegesen meghonosították a buddhizmust Tibetben. Pártfogásuk alatt jellegzetes művészeti iskola bontakozott ki; sok szép kő- és bronzszobrászait munka maradt fenn ebből a korból.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Jane Grey, aki kilenc naposan lett királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20