2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

175 éve fedezte fel Faraday az indukciót

2006. augusztus 29. 12:30

Százhetvenöt éve, 1831. augusztus 29-én fedezte fel Michael Faraday angol fizikus a mágneses tér elektromos hatását, az indukciót.

A borostyántól az ívfényig

Már a régi görögök is tudták, hogy a borostyánkő dörzsölve feltöltődik, és villamos szikra formájában kisül. A jelenséget - a borostyánkő elektron nevéről - elektromosságnak nevezték el. A 18. században sokan kutatták a jelenséget, de akkor még nem gondolták, hogy villamosságot folyamatosan is lehet termelni. 1733-ban ismerte fel a francia Du Fay, hogy némely testek dörzsölés után vonzzák, mások taszítják egymást. Ő még úgy vélte: kétfajta, üveg- és gyanta-elektromosság van, mindkettő folyadék, amely a dörzsöléstől a testek felületére szivárog. 1745-ben a holland Musschenbroek fonalra vascsövet függesztett, amelyet forgó üveggömb révén töltött fel villamossággal. A cső végén egy drót üvegedénybe vezette a töltést, s bár a tudóst megütötte az áram, az általa feltalált leideni palack összegyűjtötte az elektromosságot - ez volt az első kondenzátor. Később az edényt kívül-belül fémfóliával vonták be, e kiváló töltés-tárolóval egész Európában kísérleteztek.

Franklin villámot hárít

Az amerikai
Benjamin Franklin ismerte fel, hogy a palack kisüléskor semleges lesz, tehát nincs kétféle villamosság, s felismerte, hogy a villám is elektromos kisülés. Franklin egy sárkány hegyére fémcsúcsot tett, a selyemzsinór földi végére pedig kulcsot kötött. Amikor a zsinór megtelt légköri elektromossággal, ő ujjával hosszú szikrákat csalt ki a kulcsból. (A kísérletet utánozni próbáló két tudóst agyoncsapta az áram.) Közben üvegkorongos, fémseprűs töltésfejlesztő gépeket fejlesztettek ki, s az áram élettani hatását kutatva felismerték: némelyik hal is képes elektromos ütésekre.

Volta felvillanyozódva

Az olasz anatómus, Luigi Galvani 1780-ban véletlenül vette észre
, hogy a békaláb összerándul, ha egyszerre érintkezik rézzel és vassal. Ő ezt kezdetben légköri jelenségnek vélte, majd állati elektromossággal magyarázta. Alessandro Volta ismerte fel, hogy a jelenséget kétfajta fém kapcsolata okozza folyadékon át. A Volta-oszlop, amelyben ezüst- és cinklemezek közt sós vízzel átitatott kartonkorongok voltak, folyamatos áramot állított elő. Volta a fémeket feszültségkeltő képességük szerint állította sorba, s minderről 1800-ban számolt be a londoni Royal Society-nak.

Még abban az évben az angol Nicholson és Carlyle a Volta-oszloppal oxigénre és hidrogénre bontotta a vizet - a tudományos világ nagy megrökönyödésére, mert a víz addig őselemnek számított. 1802-ben fedezték fel az ívfényt, bár ezt világításra csak jóval később tudták felhasználni. Oersted dán fizikus 1820-ban észlelte először, hogy a mágnestű az elektromos áram hatására kitér, s a mágneses erővonalak körbejárják a vezetéket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár