2019. ősz különszám: 101 kép rólunk

195 éve született Robert Bunsen, a gázégő feltalálója

2006. március 31. 10:00

Százkilencvenöt éve, 1811. március 31-én született Göttingenben Robert Wilhelm Bunsen német kémikus, a XIX. század egyik legjelentősebb természettudósa.

A szervestől a szervetlen kémiáig

Apja a nagyhírű Göttingeni Egyetem könyvtárosa és filológia-professzora volt, ő maga is itt tanult kémiát. 19 évesen ledoktorált, a következő években beutazta Európát és megismerkedett a kor legnagyobb tudósaival. 1833-ban magántanár lett Göttingenben, majd 1836-ban Wöhler utóda lett Kasselben. Két év után a Marburgi Egyetemre hívták meg professzornak, 1852-től a Heidelbergi Egyetemen Leopold Gmelin megüresedett katedráját foglalta el. 1889-ben vonult vissza, ezután már csak "hobbijának", a geológiának élt, egész nyolcvannyolc évesen, 1899. augusztus 16-án bekövetkezett haláláig. Hosszú élete során mindvégig szeretett kémiájának szentelhette magát, mert soha nem nősült meg. Magyarázatként mindig azt hozta fel, hogy nem volt ideje a családra - és ezt félig komolyan is mondta, annyira izgalmasnak találta munkáját.

Kezdetben az arzén szénvegyületeit tanulmányozta, az általa előállított kakodilt a gyökelméletet bizonyító szabad gyöknek tekintették. 1836-ban egy robbanás következtében elvesztette fél szemét, és kétszer kapott súlyos, életveszélyes arzénmérgezést, így ez irányú kutatásait befejezte és többé soha nem is foglalkozott szerves kémiával.

A szervetlen kémiában viszont annál több terület érdekelte: vizsgálta az olvasztókohók folyamatait, kimutatva, hogy a hő 50-80 százaléka veszendőbe megy. Jelentősen javította a kohók hatásfokát, közben kidolgozta a gázanalízis új, kvantitatív, térfogatmérésen alapuló módszerét. (A hő méréséhez különböző kalorimétereket dolgozott ki, ezeket később az izlandi gejzírek tanulmányozásakor használta fel, s segítségükkel adta meg a magyarázatot működésükre.) 1841-ben feltalálta a szén-cink galvánelemet, amelyet róla neveztek el. Elektrolitikus úton állított elő alumíniumot, krómot és nagy mennyiségben magnéziumot. Ő hívta fel a figyelmet a magnézium égésekor fellépő erős fényképződésre, amely később a fotósok nagy segítségére volt.

1855-ben használta először gázégőjét, amelyben a gáz-levegő aránytól függően a láng különböző részeiben oxidálóm illetve redukáló hatást lehet elérni. Az igazsághoz tartozik, hogy hasonló szerkezetet már Faraday is használt, de ő terjesztette el és róla is nevezték el, ugyancsak az ő nevét viseli az 1843-ban feltalált "zsírfoltos fotométer" is.
2019. ősz: Forró magyar őszök
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!