Bulldózerekkel pusztították el az ősi kínai sírokat

Korábban

Kőkori gyémántcsiszolók Kínában

Megtalálták a kínai Pompei romjait

A kínaiak fedezték fel Amerikát?

Lipcsében az agyaghadsereg

Folyamatosan restaurálják a kínai világörökség részleteit

4000 éves pandacsontvázat találtak egy kínai sírban

Támadás a Nagy Fal ellen

Kína egyik legnagyobb és legjobb állapotban fennmaradt kulturális örökségi helyszínét a helyi kormányzat támogatásával tették tönkre. Közel 50 sírt teljesen leromboltak, míg másik ötvenet földdel temettek be az itt épülő lakóövezet tereprendezési munkálatai során.

"Nem tudjuk, hogy Kína kulturális örökségének mekkora részét tettek tönkre" - mondta el Csen Jong-csi, a Belső-Mongóliai Kulturális Örökségi és Régészeti Kutatóintézetének vezetője. "Azt sem tudjuk, hogy hány történelmi rejtély marad emiatt megoldatlan".

Az észak-kínai rombolás helye egykor Tucsenghszi városának temetőjeként szolgált a Keleti Csou-dinasztia (i.e. 770-256) kései korszakában, a harcoló államok korában (Csan-kuo kor i.e. 403-221).

A kínai kormányzat 2001-ben a legfontosabb megőrizendő nemzeti helyszínek listájára vette fel a temetőt, ám ez nem tartotta vissza a helyi elöljárókat, hogy egy helyi építkezési vállalatnak eladják a mintegy 300 ezer négyzetméternyi területet.

A kínai népességrobbanás miatt egyre többen költöznek a határmenti tartományokba, ahol azonban már nem tudják elhelyezni őket - így kerülhetett sor a közelmúltban több helyen is hasonló esetekre.

A pekingi Youth Daily riportja szerint a beruházók megpróbáltak engedélyt szerezni az építkezésre, ám azt a helyi örökségvédelem miatt nem kapták meg. Az építkezést ekkor önhatalmúlag és a helyi politikusok hallgatólagos jóváhagyásával kezdték el. A belső-mongóliai régészeti hatóságok már 2005. május 10-én leállíttatták a munkálatokat, ám a kivitelezők még csak ezután láttak hozzá a sírok ledózerolásának. A központi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal először 2005. áprilisban küldött ki szakértőket a helyszínre, hogy tanulmányozzák az akkor bejelentett rombolást - ám ekkor még csak vizsgálni kezdték azokat a bűncselekményeket, amelyek a szakértőktől pár kilométerre folyamatosan és szisztematikusan folytak. A beruházók hamarosan megelégelték az örökségvédelmi vizsgálódásokat, és azzal fenyegették meg a régészeket, hogy a bulldózerekkel rajtuk is áthajtanak, ha nem mennek el onnan. A kormányzat ekkor a rendőrség segítségével avatkozott közbe, és állíttatta le a bulldózereket. A helyi állapotokra jellemző, hogy a munkálatok leállítása óta senkit sem tartóztattak le.

Kínában a kulturális örökségvédelem kiemelten fontos kormányzati téma - részben pont elhanyagoltsága miatt. A csempészek és illegális ásatások nyomán - a lefizethető és könnyen megvesztegethető helyi hatóságok közreműködésével - nagyon sok műtárgy külföldi gyűjtők magánkincstárába kerül. Kína ősi örökségének kiemelkedő helyszíneit egyre gyakrabban teszik tönkre a modernizáció jegyében elkövetett beruházásokkal.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

14. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• 10 tény Irán múltjáról
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• Az iszlám korai időszakából származó mecsetet találtak Izraelben
• A Közel-Kelet XIV. századi Marco Polója: Ibn Battuta 30 éves mekkai zarándoklata
• A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Hogyan készülhetett Mohamed előtt a világ legrégebbi Koránja?
• Jeltelen sírba temetnék Mohamed prófétát