2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Terrormúzeum nyílik Argentínában

2005. március 23. 10:34

Múzeum lesz az argentin katonai diktatúrák egyik leghírhedtebb börtöne és vallatóközpontja, a Buenos Aires-i egykori Haditengerészeti Műszaki Főiskola (ESMA) épületkomplexuma.

Korábban

Czetz János iránytűje: A '48-as szabadságharc legfiatalabb tábornoka, a Bem apó vezette erdélyi honvédsereg vezérkari főnöke amikor az emigrációban 1868-ban a Buenos Airesben alapított katonai akadémia parancsnoka lett, a bemutatkozáskor elmondta, hogy mindössze négyéves volt, amikor katonatiszt édesapja az iránytű használatára megtanította. Később, hosszú élete végéig magánál hordott egy iránytűt, amelynek mint aktív térképész rendszerint hasznát is vette

Tiszteletadás Czetz János emlékének: Az Argentin Köztársaság Nagykövetsége megemlékező koszorúzása Czetz János 1848/49-es honvéd tábornok, az argentin Katonai Térképészeti Intézet, valamint Katonai Akadémia alapítójának emléktáblájánál

A központot helyi idő szerint hétfőn nyitották meg első ízben a külföldi sajtó előtt néhány túlélő jelenlétében. Az Emlékezet Múzeumának létrehozásáról tavaly március 24-én, az 1976-os katonai puccs évfordulóján döntött Nestor Kirchner argentin elnök. Ezekben az épületekben a junta mintegy 5000 ellenzőjét tartották fogva hosszabb-rövidebb ideig 1976 és 1983 között, de közülük legfeljebb 250-en jöttek ki onnan élve. A többség vagy belehalt a kínzásokba, vagy pedig kidobták őket egy repülőgépről vagy egy hajóról, kábítószerrel beadagolva, a Rio De La Plata folyóba.

 

Az argentinok többsége nem is tud arról, hogy milyen szörnyűségek folytak az ESMÁ-ban, amelynek ápolt kertekben, évszázados fák között álló elegáns épületeiben a demokrácia helyreállítása után két évtizeden át folyt tovább a tengerésztisztek kiképzése. Az elnöki döntés után a katonáknak el kellett hagyniuk hét épületet, köztük a kínzókamrákat rejtő házat. Az egész, összesen 34 épületből álló komplexum az év végéig két szakaszban civil kézbe kerül. Áprilisban indulhatnak majd a vezetett látogatások, elsősorban iskolásoknak, csak később lesz teljesen nyitott a nagyközönség számára. A házakban azonban semmi nem emlékeztet már az egykori vallatóközpontra: a katonák ugyanis távozásuk előtt minden erre utaló nyomot eltűntettek, még az ablakokat is kicserélték.

 

Hosszú ideig a junta egykori tagjai és a rémtettek elkövetői tagadták, hogy bárki is eltűnt volna ezen a baljós helyen, a túlélők azonban soha nem felejtik el, amin keresztülmentek. Egyikük, Enrique Furman technológia-tanár, aki 15 hónapot töltött az ESMÁ-ban, elmondta, hogy éjjel-nappal csuklya volt a fején, lábait összeláncolták. A foglyok csak naponta egyszer kérték, hogy engedjék ki őket a mellékhelyiségbe, mert a levezető úton a férfiakat összeverték, a nőket megerőszakolták. "Együtt voltunk, férfiak és nők, csak egy faparaván választott el minket. Azt mondták egy társunknak: +Állj fel+, és aztán a láncok fémes csörgését hallottuk. Aztán azt mondták: +Fordulj meg+, és újra a fémzajt hallottuk. És jöttek az ütések. Ütés ütés után, jajgatás jajgatás után, szinte állandóan. Nem is azért, hogy kihallgassák őket, hanem azért, hogy megtörjék a személyiségüket. Amikor csend lett, először fellélegeztünk, de aztán egyre nagyobb lett a szorongás, mert az ember tudta, hogy ő következhet" - emlékezett Furman, akinek hat hónap sötétség után engedélyezték, hogy egy sajtófigyelő központban dolgozzon.

Volt olyan terem, amelynek falait tojástartó dobozokkal bélelték ki, hogy a megkínzottak kiáltozása ne szűrődjön ki. Külön termet tartottak fenn a terhes fogolynők számára, akik a börtönben szülték meg gyermeküket. `A csecsemőket néhány nap után elvették tőlük, majd később nevelőszülőkhöz adták őket. Még ma is vannak sokan, akik semmit sem tudnak gyermekükről és próbálják felkutatni őket` - mondta az újságírókat kalauzoló tanár.

 

Egyelőre még vita folyik az argentin szövetségi állam, a helyi önkormányzat és a különböző emberi jogi szervezetek között a 17 hektáron elterülő komplexum felhasználásáról. Mint Ana Barrio, a Buenos Airesi városi tanács emberi jogi tanácsadója hangsúlyozza, nem lehet hagyományos múzeumban gondolkodni az emlékhelyen. Ugyanakkor szinte lehetetlen rekonstruálni a helyszínt olyanra, mint amilyen a diktatúra alatt volt, már csak azért sem, mert még a túlélők tanúvallomásai között is gyakoriak az ellentmondások.

 

(MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár