A kőbányai szőlőművelés utolsó emléke
2005. március 7. 13:05 Lukácsi Attila
A budapesti peremkerületek rejtett kincseit bemutató sorozatunk a kőbányai Csősztorony történetét tekinti át. A díszes épület az utolsó tanúja a szölőművelésnek, amely a kőbányászat és a sörgyártás mellett egykoron meghatározta a kerület életét.
Kőbánya régen: kirándulóhely és borvidék
A Csősztorony Kőbánya Ó-hegy nevű részén található, amely a nevét az itt álló 148 méter magas kiemelkedésről kapta. Egykoron itt eredt a Városligeti-patak, amely a mai Városligeti-tó mentén ömlött egy - ma már szintén nem látható - Duna-mellékágba. Területén már a török hódoltság idején jelentős szőlőművelés folyt, és ekkortájt kezdték el itt fejteni külszíni bányákban az építkezésre alkalmas mészkövet. Kőbánya harmadik kincsét, a helyi sörgyártás alapanyagául szolgáló karsztvízet jóval később, a XIX. században fedezték fel.
A szőlő- és bortermelés igazi virágkorát az 1840-es években élte, amikor 960 holdon évi 20-30 ezer hektoliter bor készült, melyet a kőbányászatból kivont pincékben tároltak. A századfordulóra azonban a virágzó bortermelés a filoxéravész miatt súlyos csapást szenvedett, és ebből többé már nem tudott talpra állni.
A kőbányászat ipari méretekben a XIX. század elején alakult ki, 1836-ban már 4 kőbánya és egy téglagyár volt az Ó-hegy oldalában. A kőbányászat az 1890-es években szűnt meg. Ekkorra a hegy gyomrában húzódó pincerendszer már 30 km hosszú volt, de a szakszerűtlen bányászat miatt életveszélyessé vált. Azóta a járatok nagy részét kommunális szeméttel töltötték fel, többször be is szakadt felettük a talaj, nemrég halálos baleset is okozva.
A sörgyárakat a pincék és a forrásvíz vonzották ide. A mai sörgyár elődje az 1855-ben alakult Kőbányai Serház Társaság volt. A XIX. századtól lényegében kialakult a városrész jelentős ipara, és a XX. századra Kőbánya munkáskerületté vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.