Kristó Gyula

1939-ben született Orosházán. A szegedi JATE magyar-történelem-latin szakának elvégzése után szűkebb szakterülete: a középkori magyar történelem és a történeti segédtudományok művelése és oktatása lett.  Széles látókörét, kiterjedt érdeklődését jelzi, hogy történeti munkák mellett írt nyelvészeti (helynevek elemzése), irodalomtörténeti, filológiai, történeti folklorisztikai, régészeti, népesedéstörténeti tanulmányokat is.

A JATE, majd a Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékének egyetemi tanára, 1969-ben a történettudományok kandidátusa, 1977 óta a történelemtudomány doktora, 1998 óta az MTA levelező tagja lett, 1962 óta oktatott a szegedi bölcsészkaron, 1978-ban nevezték ki professzorrá. Előadásai a magyar őstörténetet és a középkori magyar történelmet ölelték fel, középlatin szövegolvasási gyakorlatai pedig különböző forrástípusokra terjedtek ki. Az irányításával folyó szegedi középkor történeti doktori (PhD) képzésben nagyszámú hallgató tanult. Több vezető egyetemi tisztséget töltött be: 1978-79-ben dékánhelyettes, 1979-1982 között rektorhelyettese, 1982-1985 között a JATE rektora, 1987-1989 között bölcsészkari dékán volt. A Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék élén 1983-1995 között állt. Körülötte a magyar középkorkutatás számon tartott műhelye jött létre. Az MTA- SZTE Magyar Medievisztika Kutatócsoportjának szellemi központja volt, számos könyvet és önálló kiadványt publikált (némelyet társszerzőként), idegen (latin, angol, német, orosz) nyelven is, számos kötetet pedig szerkesztett. További írásai, idegen nyelveken több európai országban láttak napvilágot folyóiratokban, konferenciakötetekben. Fő művei Az Árpád-kor háborúi (1986), Az Árpád-ház tündöklése és hanyatlása (1992), A Kárpát medence és a magyarság régmúltja (1993), Nem magyar népek a középkori Magyarországon (2003), Tájszemlélet és térszervezés a középkori Magyarországon (2003) c. kötetei.

Az utóbbi két évtizedben a Szent István millecentenáris és millenniumi, évfordulóhoz kapcsolódva több monográfiát publikált a honfoglaló vezérekről, a IX. századi magyar történelemről, a magyar államiság kezdeteiről és szereplőiről. Korábbi kötetei felölelik az Árpád-kor és a korai Anjou-kor egész kérdéskörét a politikatörténettől a társadalom- és településtörténeten át a magyar történetírás kezdetéig. A tízkötetes Magyarország története I. kötetében az 1116-1242 közötti korszakot nagy forrásismerettel dolgozta fel. A tanulmányokban tükröződő mikrofilológiai elemzésektől, részkérdések megvilágításától jutott el a szintézisalkotásig. Még Györffy György és Bartha Antal életében számos vitát kiváltott, önálló elméletet dolgozott ki. A magyar történelmet tágabb, kelet-közép-európai összefüggésekben vizsgálta. Mindenkor gazdag forrásanyaggal dolgozott. Így méltán köti le a külföldi olvasók figyelmét összefoglaló műve, Die Arpadendynastie. Die Geschichte Ungarns von 895 bis 1301. (1993).

Egyik legnagyobb alkotása a Korai Magyar Történeti Lexikon, IX-XIV. század (Bp., 1994) igen színvonalas megszerkesztése. A munka méltán részesült az Akadémiai Kiadó 1995. évi nívódíjában. Társszerkesztője volt a Bevezetés a magyar őstörténet kutatásának forrásaiba című ötkötetes egyetemi jegyzetnek. Sorozatszerkesztője volt a Szeged története című, szintén ötkötetes kiadványnak, amelynek I. kötetét maga szerkesztette. Több más helytörténeti munkát is írt. Békés megye története legfontosabb kútfőit a XVIII. századig magyar átültetésben tette közzé.

Kiemelkedő forráskiadó tevékenységet fejtett ki. Sorozatszerkesztője volt az Anjou-kori Oklevéltárnak, amelynek köteteit modern kiadásban állította össze. Mályusz Elemér akadémikus mellett társszerzőként működött közre, Thuróczy János krónikája kritikai kiadásában (Johannes de Thurócz, Chronica Hungarorum. Textus). Társszerzőkkel több válogatásban juttatta el az olvasóközönséghez a magyar honfoglalás, III. Béla, Kun László, Károly Róbert királyok korának legfontosabb forrásanyagát. Utóbbi alapos ismeretében lehetett számos könyvének tárgya a vármegyerendszer, a területi hercegség, a széttagoltság, a tartományuraságok, s utóbbiak felszámolása.

Mindez a rengeteg időt és energiát lekötő tevékenység nem akadályozta abban, hogy ameddig egészségi állapota engedte, nagy aktivitást fejtsen ki a történész közéletben. 1980 óta volt tagja az akadémiai Történettudományi Bizottságnak, egy ideig ennek alelnöke. 1976-tól a Tudományos Minősítő Bizottság történettudományi szakbizottságában tevékenykedett; 1982-ben annak plénumában képviselte a történész szakmát. Utóbb az Akadémia Doktori Tanácsának póttagja volt. Nagy hatású szerepet töltött be a történelemtudomány szinte valamennyi helyi intézményében: 1985-1990 között a Szegedi Akadémiai Bizottság Filozófiai és Történettudományi Szakbizottság elnöke. Tevékeny volt az országos történészfórumokon is. 1985-95 években a Magyar Történelmi Társulat igazgató választmányában dolgozott. Sokoldalúságát mutatja, hogy a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottságának is tagja volt.

1992 óta elnöke volt az országos összehasonlításban legvirágzóbb középkortörténeti könyvsorozatot rendszeresen publikáló Szegedi Középkorász Műhelynek. A szegedi egyetem Acta Historica periodikáját szerkesztőként jegyezte. Elnöke volt a Dél-alföldi évszázadok című könyvsorozat szerkesztőbizottságának. A Dugonics Társaságban is tevékenykedett. Mindezzel nem lett provinciális tudóssá, sőt ezek adtak alapot országos elismertségére. Az intézeti folyóirat, a Történelmi Szemle szerkesztőbizottságának tagja volt. A tudományos ismeretterjesztésből alaposan kivette részét, nagyhatású televíziós és rádiós szerepléseivel, gyakori előadásokkal és cikkekkel. 1994-ben a Szent-Györgyi Albert, 1996-ban a Szűcs Jenő nevét viselő díjban megérdemelten részesült.

• Főbb művei: Csák Máté tartományúri hatalma (1973)
• Adatok "korai" helyneveink ismeretéhez I-II. (társszerző, 1973-74)
• A XI. századi hercegség története Magyarországon (1974)
• Az Aranybullák évszázada (1976)
• Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához (1976)
• A rozgonyi csata (1978)
• A feudális széttagolódás Magyarországon (1979)
• Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig (1980)
• Tanulmányok az Árpád-korról (1983)
• Az augsburgi csata (1985)
• Johannes de Thurocz, Chronica Hungarorum I. Textus (társszerző, 1985)
• Az Árpád-kor háborúi (1986)
• Az Árpád-házi uralkodók (társszerző, 1988)
• A vármegyék kialakulása Magyarországon (1988)
• Az Anjou-kor háborúi (1988)
• Az államalapító (szerk., 1988)
• Anjou-kori oklevéltár I-IV. (1990-96)
• Az Árpád-ház tündöklése és hanyatlása (1992)
• Die Arpadendynastie. Die Geschichte Ungarns von 895 bis 1301 (1993)
• A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja (1993)
• Honfoglaló fejedelmek: Árpád és Kurszán (1993)
• Korai magyar történeti lexikon (főszerk., 1994)
• A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig (1994)
• A magyar állam megszületése (1995)
• Az Árpád-ház uralkodói (Makk Ferenccel, 1995)
• Magyar honfoglalás - honfoglaló magyarok (1996)
• Hungarian History in the Ninth Century (1996)
• Honfoglalás és társadalom (1996)
• A székelyek eredetéről (1996)
• A magyar nemzet megszületése (1997)

Forrás: Magyar Tudomány

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2014

• Mussolini szeretőjének titkos naplója
• Szexualitás a görög és római vallásokban 
• Magyar fürdők és kettétört mankók
• Erotikus és irodalmi lap lett a magyar ős-Playboy
• "Inkább a szexről beszéljenek, mint az áremelésről"
• Az egri vár régészeti kutatásának története
• Középkori kolostorok szemérmetlen titkai
• Azok a csodálatos Gindly lányok
• Templomerődök Erdélyben