2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Újratemetik az utolsó Romanov-cár anyját

2003. november 4. 06:58

A dán külügy minisztérium megerősítette, hogy II. Miklós, az utolsó orosz cár anyjának hamvai visszakerülnek Szentpétervárra.

Korábban

Az utolsó orosz cár
85 esztendeje, 1918. július 16-ról 17-re virradóra mészárolták le a bolsevikok Jekatyerinburgban családjával együtt II. Miklóst, a Romanov dinasztiából származó utolsó orosz cárt

III. Sándor nejével
A dániai születésű cárina, Maria Fjodorovna, a meggyilkolt II. Miklós cár édesanyja hamarosan visszatér Oroszországba, és rokonai mellé helyezik végső nyugalomra - erősítette meg a hírt a napokban a dán kormány szóvivője a The St.Petersburg Times-nak.

Dagmar dán hercegnő 1847-ben, Koppenhágában született. 1866. szeptember 26-án ment hozzá III. Sándor orosz cárhoz. Nem kimondottan szerelmi frigy volt az övék, hiszen a lányka keze Sándor bátyjáé volt, ő azonban időközben elhalálozott. Sándornak pedig - mint az orosz trón várományosának - ez is örökül jutott.

A kezdeti nehézségek ellenére hamar összecsiszolódtak, aminek köszönhetően Maria hat utóddal örvendeztette meg a cáratyuskát, köztük a későbbi II. Miklóssal. Nem sokkal a bolsevik hatalomrajutás után hagyta el Szentpétervárat, s tért vissza Dániába. Végakarata azonban az volt, hogy majd egyszer, "amikor újra béke honol Oroszországban", visszatér. A cárina 1928-ban hunyt el Koppenhágában, és a Roskilde katedrálisban - a fővárostól 40 kilóméterre - temették el tucatnyi dán uralkodó és királyi rokon mellé.

"Mindez kitűnő utóirat az orosz történelem tragikus fejezetéhez" - jegyezte meg Dimitrij Romanov herceg a hír hallatán. A ceremónia azonban túlmutat a restaurációs folyamat egy állomásán. Putyin orosz elnök ugyanis személyesen szorgalmazta az újratemetést. Margit dán királynő pedig örömmel válaszolhatta, hogy részéről semmi akadálya a szentpétervári gyászszertartásnak.

A racionálisabb diplomácia azonban nem a mindenkori uralkodónő feladata, ezért a dán külügyminiszterre, Per Stig Moellerre hárult a feladat, hogy világosan az oroszok értésére hozza: csak abban az esetben hajlandók közreműködni, ha az oroszok ígéretet tesznek arra: nem bontják meg a hercegnő koporsóját, és utólag sem végeznek el DNS-vizsgálatokat.

Ismeretes ugyanis, hogy a jekatyerinburgi erdőben 1991-ben talált, és aztán nem sokkkal később újratemetett csontokról a mai napig nem tudták 100%-ig megnyugtatóan tisztázni, hogy azok valóban a kivégzett cári családtól származnak-e. A dánok viszont el szeretnék kerülni, hogy II. Miklós édesanyjának a földi maradványait használják fel bizonyíték céljából.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár