Három királylány - a trónutódlás kérdése

2004. július 22. 22:15

1379. augusztus Nagy Lajost, pestisben fiatalon elhunyt első felesége nem ajándékozta meg gyermekkel. 1353-ban Kotromanics Erzsébettel kötött második házassága is 17 évig volt gyermektelen. A trón várományosa így öccse, István herceg lett. István 1354-ben meghalt, így fia János, majd annak halála (1360) után leánya, Erzsébet következett. Erzsébet hercegnő (1373) kívánatos mennyasszony volt. Számos házassági elképzelés után végül az Anjou-rokon Tarantói Fülöp herceg (1373) felesége lett. Az 1370-es évek második felére a néhány évtizeddel korábban még népes nápolyi Anjou-család egyetlen élő férfi taggal rendelkezett: az 1354-ben született Durazzói Károllyal, aki 1364-től Magyarországon élt. Őt 1381-ben III. Károly néven Lajos segítségével nápolyi királlyá koronázták. Nagy Lajos ragaszkodott feleségéhez, pedig könnyűszerrel elválhatott volna meddőnek tartott asszonyától. 1370-ben azonban Erzsébet szülni kezdett. Megszületett Katalin, a következő évben Mária, majd 1373-ban Hedvig. Lajos 1375 után már nem reménykedett, hogy fia születik. Ekkor töltötte be 49. évét. Célja ettől kezdve a leányági örökösödés elfogadtatása volt. Magyarországon ez látszólag nem ütközött nagyobb ellenállásba, annál inkább Lengyelországban. A vonakodó lengyel rendeket végül is a kassai privilégium kibocsátásával sikerült meggyőzni, amelyben a lengyel nemességet széles kiváltságokkal ruházták fel. Közben a lányoknak sikerült megfelelő vőlegényeket keríteni: 1374-ben Katalint V. Károly francia király fiával, Lajos orléans-i herceggel, 1375-ben Hedviget III. Lipót osztrák herceg fiával, Habsburg Vilmossal, Máriát pedig kétéves korában IV. Károly császár ifjabb fiával, Luxemburgi Zsigmonddal jegyezte el. Miután Katalin 1378-ban meghalt, a trón várományosa Mária lett. A lengyelek tudomásul vették Mária és Zsigmond utódlását, mert azt hitték, hogy a pár Lengyelországban fog lakni. A magyar trón Hedvigre szállt volna. Lajos végakaratában azonban egész birodalmát Máriának szánta. A lengyelek ellenállása miatt az özvegy anyakirályné Hedviget küldte Lengyelországba. Ott 1384-ben királynővé koronázták, s osztrák házasságát semmisnek nyilvánítva hozzákényszerítették a litván nagyfejedelemhez, Jagellóhoz.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat