Farkas Mihály, Rákosiék bűnbakja

Korábban

Az emlékezés napja

Mindszenty József pere

Kádár halála, Nagy Imre rehabilitálása

Rákosiék bűnbakja

1948. szeptember 9-től honvédelmi miniszter és a magyar haderő erőltetett fejlesztésének irányítója. 1949-ben vezérezredes, 1952-től hadseregtábornok - katonai képzettség nélkül. Rajk László letartóztatása után Rákosival és Gerővel titkos csúcsbizottságot hoztak létre (Honvédelmi Bizottság vagy `Trojka`). 1951 áprilisában ő vezette Kádár János, Kállai Gyula, majd Péter Gábor ügyében az MDP PB vizsgálóbizottságát. 1953. június-júliusban minden pozíciójából elmozdították, szovjet utasításra azonban hamar visszakerült a PB-be, valamint az MDP KV Agitációs és Propagandaosztály élére. Rövidesen szembefordult Nagy Imrével is, és teljesen elszigetelődött.

1954-ben az MDP KV Tudományos, Kulturális és Adminisztratív Osztályát helyezték irányítása alá, és megbízták a Szabad Nép operatív felügyeletével. Az év novemberében többek között az ő sugallatára indított a lap hasábjain Darvas József támadást az értelmiségiek és az írók reformmozgalma ellen. Az MDP KV 1955. áprilisi ülésén kihagyták a Titkárságból, valamint a PB-ből, és egy időre a Szovjetunióba küldték katonai akadémiára.

1956-ban Rákosiék rá és Péter Gáborra akarták hárítani a törvénysértések felelősségét, ezért márciusban az MDP KV vizsgálatot indított ellene. Júniusban kizárták a pártból, és hadseregtábornokból honvéddé fokozták le, és parlamenti mandátumát is elvették. Szeptemberben az újonnan indult Hétfői Hírlapban Gimes Miklós nagy feltűnést keltő cikkében Farkas nyilvános perét és megbüntetését követelte. 1956. október 13-ától fiával, Vladimirral együtt letartóztatásban volt. A börtönben szigorú őrizet alatt tartották, katonai fogolyként kezelték. Október 23-a után fővárosszerte elterjedt az a tévesnek bizonyult hír, hogy az ÁVH-sok meggyilkolták, nehogy majdani vallomásával másokat is bíróság elé juttasson.

Novemberben a szovjetek Rákosihoz hasonlóan neki is felajánlották, hogy hagyja el Magyarországot, ő azonban elutasította az emigrálás lehetőségét. 1957. március 23-án hat évre ítélték, majd április 19-én újratárgyalták ügyét, és jogerősen 16 évi börtönbüntetéssel sújtották. 1960. április 5-én egyéni kegyelemmel szabadult, és a Gondolat Kiadónál helyezkedett el mint társadalomtudományi idegen nyelvű lektor. 1965. december 5-én halt meg Budapesten.

Forrás: 56-os Intézet

1. Spanyolos pártmunkás
2. Rákosiék bűnbakja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula
• Csak vesztesei voltak a nyolc éven keresztül tomboló iraki-iráni háborúnak 
• Csak néhány száz keresztény élte túl Jeruzsálem muszlim visszahódítását
• Marco Polo segített elterjeszteni az asszaszinok legendáját
• Itáliai és német közreműködéssel jutottak el New Yorkba az Iránról készült első fotók
• Súlyos környezeti katasztrófával is járt a Sivatagi Vihar
• Megtalálták Marokkó első, római kori kikötői negyedét
• Kémkedés vádjával börtönözték be a fiatal Germanus Gyulát