2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Az emlékezés napja

2003. november 4. 10:39

A kádári szanálás lényegéhez tartozott, hogy miközben a szavak szintjén még mindig elhatárolta magát a Rákosi-kor módszereitől, valójában a diktatórikus szocializmushoz tért vissza. A forradalom leverése után 1956 embert ítéltek halálra, ebből 229 embert végeztek ki. 200 ezren külföldre menekültek.

http://www.bbc.co.uk
a Parlament előtt
1956. november 4. vasárnap. Hajnalban Románia felől újabb szovjet csapatok lépik át a magyar határt. Az intervenciót Leljusenko vezérezredes irányítja. Az ungvári rádió a "Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány" felhívását sugározza, amelyben Kádár János bejelenti, hogy hogy az október 23-i tömegmozgalom fasiszta felkelésbe torkollott, ezért vált szükségessé a szovjet csapatok segítségül hívása. Beszédében büntetlenséget ígért mindazoknak, "akik a mozgalomba becsületes, hazafias szándékkal kapcsolódtak be", egyben ígéretet tett a forradalom több követelésének megvalósítására. Ezek között szerepelt, hogy a rend helyreállítása után a kormány tárgyalásokat fog kezdeményezni a szovjet csapatok kivonásáról.

A fõvárost K. Grebennyik gárdavezérõrnagy öt hadosztállyal támadja. Nagy Imre nem ad parancsot az ellenállásra. 5.20-kor hangzik el elõször Nagy Imre rövid, segélykérõ rádióbeszéde, melyet többször megismételnek angolul, franciául, németül, oroszul, csehül és lengyelül is. 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre menekülnek a Nagy Imre-kormány tagjai. Mindszenty József az amerikai követségen kap menedékjogot. Bibó István a magyar kormány egyetlen, az országgyûlés épületében tartózkodó képviselõje. A szovjetek elfoglalják a HM és a BM épületét, majd körülzárják a Parlamentet.



A megtorlás
Az 1956. december 12-e körül meghozott rendkívüli jogszabályok új korszakot nyitottak. Az elsõ hónap bizonytalankodásai után a kádári hatalom elszánta magát a kemény, drasztikus lépésekre, és miközben a szavak szintjén még mindig elhatárolta magát a Rákosi-kor módszereitõl, valójában a diktatórikus szocializmushoz tért vissza. Az ekkor meginduló és az 1963-as nagy amnesztiáig tartó megtorlásnak funkcionális szerepe volt nemcsak a hatalom megszerzésében, hanem a rendszer fennállásának teljes idejében is. A megtorlás ezen korszakának leginkább jogi mezbe öltöztetett formája a statáriális perek megindítása volt, de ezen eljárásokban nem adatott még annyi lehetõség sem érdemi védelemre, mint késõbb. A vádirat nélkül vagy leggyakrabban néhány soros vádindítvánnyal bíróság elé állítottak sok esetben a tárgyaláson találkoztak elõször az ügyvédjükkel, aki sem a vizsgálati iratokat, sem a vádlottat, sem annak cselekményeit nem ismerhette úgy, hogy felkészülten védhette volna a perbe fogottat.
Nagy Imre
7-8 óra között a Jutadomb környékén a nemzetõr-alakulatok visszafordulásra kényszerítik a foglyul ejtett magyar tárgyalóküldöttséget szállító szovjet menetoszlopot, ezért késõbb Maléter Pált és társait helikopterrel szállítják Tökölrõl Mátyásföldre.

7.57-kor magyarul, angolul, németül és oroszul hangzik el a rádióban az Írószövetség segélykérő felhívása. A Széna téren, a Royal Szállónál, a Blaha Lujza téren, a Garai utcában, a Thököly úton, a Budaörsi úton, Kispesten, Pestlõrincen, Soroksáron, Pesterzsébeten, a Tûzoltó utcában, Nagyvárad térnél, Déli pályaudvarnál és Csepelen a nemzetõrség szembeszáll a támadással. A Corvin köziek súlyos harcokat vívnak az Üllői út, Práter utca, Kisfaludy utca környékén. Mind a szovjetek, mind a nemzetõrök komoly veszteségeket szenvednek. Több száz magyar állampolgárt a Szovjetunióba deportálnak.

A szovjetek váltakozó erõsségû ellenállás után elfoglalják Kecskemétet, Szombathelyet, Pécset, Székesfehérvárt, Békéscsabát, Miskolcot, Szolnokot, Debrecent és Gyõrt. Körbeveszik Tatabányát, Oroszlányt, Esztergomot, Dorogot.

New Yorkban a szovjet intervenció hírére összehívják az ENSZ Biztonsági Tanács ülését. Csakhogy közben az Egyiptom elleni brit-francia légitámadások, a november 6-i partraszállás, illetve az ezekkel szembeni, a vártnál sokkal keményebb amerikai diplomáciai ellenakciók, így a Nagy-Britannia ellen bevetett gazdasági rendszabályok tovább élezték az USA és legfontosabb szövetségeseinek viszonyát. Ennek következtében a magyarországi és a közel-keleti események tárgyalása a NATO Tanácsában - akárcsak az ENSZ-ben és a világsajtóban - továbbra is szorosan összekapcsolódott. Lord Ismay, a NATO fõtitkára a szövetségesek közötti, a szuezi válság miatt megbomlott egység helyreállítását nevezte a legfontosabb feladatnak, ami nélkül veszélyes politikai vákuum keletkezne, amelyet a szovjetek ugyancsak kihasználnának.



http://www.rev.hu
Ítélethirdetés


Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár