Víz alatti kutatási programok

A projekt fő célja az európai folyóvizekben található régészeti örökség kutatása, a feltárási módszerek egységesítése, fejlesztése, a közös európai múlt elemeinek felkutatása. A szlovéniai primorskai egyetemmel és francia régészeti szervezetekkel dolgoznak együtt a magyar kutatók.

A franciaországi Charente folyó víz alatti felderítése májusban sikeresen lezárult. Júliusban következik a Mosoni-Duna, ezen belül Kunsziget térségének geofizikai felderítése, augusztusban pedig a kunszigeti víz alatti felderítés és szondázó ásatás. 2004 novemberében a szlovéniai Ljubljanica folyó víz alatti felderítéséhez fognak hozzá.

A KÖH főosztályvezetője szerint a folyami régészet illetve a folyók és a partok mentén élő volt társadalmak kapcsolatának kutatása méltánytalanul háttérbe szorult terület. Jóllehet, a folyók jelentették a fő közlekedési útvonalakat a XIX. század előtt és fontos táplálékforrásul is szolgáltak, szerepük tehát az európai civilizációban kiemelkedő fontosságú. A kutatási eredményeket illetően decemberben konferenciát tartanak Franciaországban, és létrehoznak egy internet oldalt is, hogy bárki hozzáférhessen a már elért eredményekhez. Ezen kívül több nyelvű vándor poszterkiállítást is rendeznek.

A már elért eredményekről szólva a régész elmondta, hogy a Charente folyóban tucatnyi hajóroncsot, cölöpépítményeket és sok középkori fegyvert találtak. A legérdekesebb leletek viking jelenlétre utalnak. A kunszigeti kutatástól azt várják, hogy - szerencsés esetben - úgynevezett kikötői réteget is találnak, amelyik mindig a rakományokból való, vízbe esett tárgyak és hajóalkatrészek gazdag tárháza. Ez lesz a legjelentősebb magyarországi víz alatti kutatási program - mondta Tóth János Attila.

Hozzátette: a Duna és a Balaton is tartogathat még meglepetést. A Duna azonban Budapestnél nagyon erős sodrású és igen szennyezett, szinte kutathatatlan, sok helyütt pedig mélyen kikotorták. Az Erzsébet-híd építésénél annak idején nem fordítottak elég gondot a régészeti szempontokra.

Bár a mostani kutatási terveikben nem szerepel, de Tóth János Attila megjegyezte, hogy Örvényes környékén bizonyára találhatók a Balaton iszapjában római kori villamaradványok is.

(MTI Panoráma)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”