Újabb utcák "tiszteleghetnek" Románia és Erdély egyesülése előtt

A szociáldemokrata politikus Hargita megyei parlamenti képviselőként terjesztett módosító indítványt az ország nemzeti ünnepét meghatározó, 1990-ben elfogadott 10-es számú törvényhez. 1990 óta december 1-je Románia nemzeti ünnepe.

A romániai városok túlnyomó többségében létezik már 1918. December 1. nevű út, ez alól viszont a magyar többségű Hargita megye székhelye, Csíkszereda kivételt jelent. A törvénymódosítás kötelezővé tenné, hogy Nagy-Románia születésnapját jelképező dátumról mindenütt utcát nevezzenek el.

2001-ben, amikor Mircea Dusa a Nastase-kormány kormánybiztosi tisztségét töltötte be Hargita megye prefektusi hivatalának élén, Csíkszeredában rendezték meg a december 1-jei központi ünnepséget. A székelyföldi politikusok egy csoportja provokációnak minősítette, hogy a szociáldemokrata kormány egy magyar többségű várossal akarja megünnepeltetni Erdély Romániához csatolását, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) azonban azt hangsúlyozta, hogy a románságnak és magyarságnak kölcsönös tisztelettel kell viseltetnie egymás nemzeti ünnepe iránt.

Dusa a nemzeti ünnepen megrendezendő katonai parádék költségeinek fedezését is szabályozná a törvénymódosításban. Hivatali elődje, Corneliu Dobritoiu korábbi védelmi miniszter, a szenátus védelmi bizottságának liberális elnöke szerdán úgy vélekedett: Romániának le kellene mondania arról, hogy nemzeti ünnepén, minden évben katonai parádét rendezzen. Dobritoiu emlékeztetett rá, hogy tavaly is a csak költségvetési tartalékból tudták előteremteni a parádéhoz szükséges pénzt. Szerinte elegendő lenne ötévente, vagy olyan években katonai parádét rendezni, amikor új haditechnikát tudnak bemutatni a közönségnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek