Célkeresztben: Oszama bin Laden

Oszama bin Ladent az Amerikai Egyesült Államok első számú közellenségnek nyilvánította, a mohamedánok között viszont sokan hősként ünneplik. A negyvenhárom esztendős "hivatásos forradalmár" élete szorosan összekapcsolódott Afganisztán történetével. Bin Laden édesapja dúsgazdag építési és szállítmányozási vállalkozó volt Szaúd-Arábiában. Fiára mintegy 300 millió dolláros örökséget hagyott, ez 2000 júniusi árfolyamon körülbelül 82 milliárd 200 millió forint. A fiú folytatta az üzleti vállalkozást, de emellett komoly összegeket áldozott az iszlám terrorizmus támogatására is. 1979-ben Afganisztánba ment, hogy részt vegyen a kommunisták és a megszállók elleni harcban. A Pakisztánon keresztül főleg a CIA által pénzelt Hezb-i-Iszlámi szervezethez csatlakozott, amelynek vezetője Gulbuddin Hekmatjar volt. Bár nem gyáva ember, nem annyira a harcokban, mint inkább a logisztika területén jeleskedett. Az építőiparban szerzett tapasztalatait felhasználva számos támaszpontot épített a mudzsahedineknek. A háború vége felé már közvetlenül is részt vett a harcokban. Előbb a pakisztáni határ mentén fekvő Khoszt városa körüli összecsapások, majd az 1989-es Dzsalálábád elleni sikertelen mudzsahedin ostrom során fogott fegyvert. Jó időre azonban utóbbi volt az utolsó afganisztáni "szereplése". A Hezb-i-Iszlámit odahagyva inkább saját szervezete, "az Alap" (al-Kaida) tevékenységének irányításával törődött. Hazatért Szaúd-Arábiába, de tevékenysége miatt hazája kormánya kiutasította. A szaúdi állampolgárságról később lemondott. Szudánban rendezte be főhadiszállását, amelynek északi része az 1989-es államcsíny óta muzulmán fundamentalisták irányítása alatt áll. Az Alap ekkor már mintegy húsz országban finanszírozta a fundamentalistákat, az ún. al-Kifah központokon keresztül. Ezek tulajdonképpen hasonló medreszék, mint ahol a tálibokat is kiképezték - persze a pakisztáni vallási iskolákat nem csupán bin Laden pénzeli. Bin Laden emberei az arab világban, Boszniában, az első csecsen háború idején a Kaukázusban tűntek fel, de részt vettek Szomáliában az amerikai béketeremtők elleni akciókban is. Az Alap célja az Egyesült Államok kiszorítása az iszlám világból, az aktív segítségnyújtás minden olyan területen, ahol muzulmánok állnak harcban nem muzulmánokkal, végül iszlám államok létrehozása a mohamedán országokban. Oszama bin Ladent 1996-ban amerikai nyomásra kiutasították Szudánból, ám az országban ma is jelentős érdekeltségei vannak. Az utolsó csepp a Mubarak egyiptomi elnök ellen megkísérelt merénylet volt, amelybe egyébként a szudáni kormány is belekeveredett. Újra Afganisztánba ment, ahol addigra már nagyrészt a tálibok voltak az urak. Vezetőjükkel, Mohammed Omár mullahhal sikerült baráti kapcsolatba kerülnie - ő építette az "Igazhitűek Emírje" kandáhári rezidenciáját. De nemcsak erről van szó: bin Laden komoly összegekkel támogatja a tálibokat. Támaszpontok és kiképzőtáborok sorát hozta létre Afganisztán déli és délkeleti részén. Itt képezik ki az al-Kaeda embereit, akiket szükség esetén a Talibán is "kölcsön vesz". A hírhedt, 400 fős elitalakulat - melynek tagjai jórészt arabok -, 055-ös brigád néven fut és már többször bevetették az Északi Szövetség ellen. Nagy érdemeket szereztek például Mazár-i-Saríf 1998-as elfoglalásánál. Oszama bin Laden még 1996-ban hadat üzent az Egyesült Államoknak. 1998 februárjában kijelentette: "Jobb egy amerikai katonát megölni, mint bármi mással vesztegetni az időt." Nem sokkal később már minden amerikai és minden amerikai szövetséges civil vagy katonai érdekeltséget támadási célpontként jelölt ki. 1998. augusztus 7-én az Alap terroristái felrobbantották az Egyesült Államok kenyai és tanzániai követségét. Amerikai állampolgár viszonylag kevés pusztult el a támadásokban, viszont száznál több kenyai és tanzániai halt meg. Augusztus 19-én bin Laden hét másik muzulmán terrorista szervezettel közösen létrehozta a "Zsidók és Keresztesek Elleni Szent Háború Iszlám Világfrontját" és további csapásokkal fenyegette meg az Egyesült Államokat. Válaszul az amerikai haditengerészet hatvanhat cirkáló rakétát lőtt ki a szaúdi milliomos feltételezett afganisztáni kiképzőtáboraira és szudáni célpontokra, majd ötmillió dolláros vérdíjat tűztek ki az Alap vezetőjének a fejére. A puritán körülmények között élő Oszama bin Laden sokat ad a biztonságra. Sötétített ablakú terepjárón közlekedik, amelyet konvojban kísérnek a kézi rakétákkal is felfegyverzett testőreit szállító dzsipek. Menet közben gyakran vált közlekedési eszközt. Amíg régi hátsebe engedte, nem restellt lóhátra szállni vagy gyalog megtenni egy-egy útszakaszt, hogy megtévessze ellenségeit. Ma már kénytelen bottal járni. A műholdas mobiltelefonokat ő maga nem használja, nehogy bemérjék. Alvezéreihez futárral küldi utasításait, amit azok a készülékek segítségével továbbítanak. Eddig három merényletet kíséreltek meg ellene. Valószínűleg nem csak a vérdíj volt az indíték, hiszen az Északi Szövetségnek is érdekében állna, hogy eltétesse láb alól a tálibok legnagyobb ismert támogatóját. Mindhárom kísérlet kudarcot vallott, de ezek és az Egyesült Államok egyre fokozódó nyomása miatt a tálibok jobbnak látták, ha védencük eltűnik egy időre. Úgy hírlett, elhagyta az országot, de nem így történt. Három feleségét és gyermekeit külön helyezte el, maga pedig Dzsalálábád közelében, Farmihadda, egy elhagyott kolhoz épületei között kezdett új bázis kialakításába. A területet kettős gyűrű őrzi: belül bin Laden saját emberei, kívül tálib katonák. Ez tavaly nyáron történt, azóta nem tudni a hollétéről. Valószínűleg folyton mozog a támaszpontjai között, hogy elejét vegye egy újabb merényletkísérletnek. Mindez azonban nem akadályozza abban, hogy tevékeny maradjon. Idén tavasszal Pakisztánban apró, színes plakátokon és matricákon szólította fel a fiatal fiúkat, hogy csatlakozzanak az Amerika elleni szent háborúhoz. A tavalyi év végén Kanada és az Egyesült Államok területén huszonhat algériait, Jordániában tizenöt arabot tartóztattak le, akik amerikai célpontok megtámadását tervezték. Az Egyesült Államok idén tavasszal szorosabbra fűzte az antiterrorista együttműködést Oroszországgal, Kínával, Indiával, Izraellel, Törökországgal - sőt, Iránnal is, amelynek síita muzulmán népét szintén fenyegetik a terroristák. Az amerikai külügyminiszter közép-ázsiai körútjára 9 millió dolláros, terroristaellenes célra fordítandó segélyt vitt. A volt szovjet köztársaságok vezetőinek azt tanácsolják, lazítsanak iszlámellenes és a politikai ellenzéket elnyomó politikájukon, mert azzal csak a fundamentalisták malmára hajtják a vizet. Az amerikaiak nem szűnnek a szaúdi milliomos független bíróság elé állítását szorgalmazni. Mivel ennek eddig nem sok foganatja volt, 2000 július elején megújították a gazdasági szankciókat, amelyek elsősorban az egyszerű afgán lakosságot sújtják. De Washington hiába követeli bin Laden kiadatását, a Talibán a vendégbarátságra hivatkozva mereven elzárkózik ez elől. Azt mondják, bolondok az amerikaiak, ha egyetlen emberre összpontosítanak, hiszen százával készek a moszlimok bin Laden helyére állni, ha szükséges. Ez igaz. Becslések szerint mintegy tizenötezer embert képeztek ki 1985-től napjainkig a különböző táborokban diverzánscselekmények végrehajtására. Csakhogy egyiküknek sincs akkora vagyona, mint Oszama bin Ladennek.