Létrejön a Népszövetség

2004. május 21. 03:10

A párizsi békekonferencián a győztes szövetséges hatalmak aláírják a Népszövetség, a nemzetközi együttműködést szolgáló szervezet egyezségokmányát, amelynek feladata a fegyveres összecsapások jövőbeli elhárítása. A szervezet iránti igény a világháború során született meg. Az USA és Nagy-Britannia befolyásos körei fokozott nemzetközi együttműködésre törekedtek. Különösen az amerikai elnök, Woodrow Wilson támogatta az eszmét. A Népszövetség egyezségokmánya vezette be a párizsi békeszerződéseket (1919. VI. 28.; 1920.), melyekkel politikailag újjárendezték a világot. A Népszövetség tagjai támadás esetén kölcsönös segítségnyújtásra, a fegyverkezés csökkentésére és nyílt diplomáciára kötelezik magukat. Nemzetközi konfliktusok esetén elfogadják a hágai nemzetközi bíróság döntését. A békekonferencia határoz a Népszövetség szervezetéről is. A közgyűlésnek a világháború valamennyi győztes szövetséges állama a tagja. További új tagok felvételére csak hozzájárulásukkal kerülhet sor, az ellenséges hatalmak és semleges államok egyelőre ki vannak zárva a szervezetből. 1920-ban Svájccal kivételt tesznek: a differenciált semlegesség feltételével beléphet, ami azt jelenti, hogy az idegen hatalmak elleni közös gazdasági szankciók végrehajtásában részt vesz ugyan, a katonai akcióktól azonban távol marad. A közgyűlés minden tagja egy szavazattal rendelkezik. A szerződésszegő tagok elleni döntéseket kétharmados többséggel hozzák. A közgyűlés évente legalább egyszer összeül. A Népszövetségből való kilépés lehetséges; ha nyomós okok állnak fenn, államokat ki is lehet zárni. A Népszövetség vezető szerve a titkárság, genfi székhellyel, és a népszövetségi tanács. A titkárság, melynek élén a főtitkár áll, a végrehajtó szerv. Ő hívja össze a tanácsot, és készíti elő az üléseket. A Népszövetség tanácsának állandó tagjai a győztes főhatalmak, a nem állandó tagok időszakonként váltják egymást. A tanács évente legalább egyszer összeül. Feladatai közé tartozik a világméretű leszerelés előkészítése. Hirtelen háború esetén biztonsági intézkedéseket hoz. Időszerű vitás kérdésekben tanácsokat ad, megoldási lehetőségeket javasol, vagy átutalja az ügyet a nemzetközi törvényszékhez. Valamennyi döntést egyhangúan kell megszavazni. A nemzetközi bíróság vitás ügyekben dönt. Szankciókat határoz el, amelyeket a tagok végrehajtanak. A tiszteletre méltó szervezet tekintélyét rombolta, hogy valójában ritkán tudta érvényesíteni akaratát. A kételyeknek G. B. Shaw drámában adott hangot.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban