A libanoni rakétaprogram titkai

A bejrúti Haigazian College-on matematikát és fizikát hallgató Manoug Manougian 1960-ban kezdte szervezni a csoportot, amely az egyik tanuló családjának farmján fogott a kísérletezésbe. 1961 áprilisában már sikerült fellőni az első rakétát, ami akkor komoly visszhangot váltott ki. Az eseményekben a libanoni hadsereget is részt vett, a vállalkozás pedig hivatalos formát öltött, Libanoni Rakéta Társaság néven. A nem mindennapi kísérlet a külföldi hatalmak figyelmét egyből a közel-keleti országra irányította, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kulturális attasét küldött Libanonba, ez azonban a helyiek haragjával találkozott.

A kísérlet sikeres volt, az egyik szerkezet egészen a termoszféráig repült, s elérte a 145 kilométeres magasságot. A projekt 1966-ban váratlanul véget ért, a sikertörténetként induló vállalkozás pedig múló epizódként vonult a történelembe; ebben közrejátszhattak a térségben dúló, nemzetközi konfliktussá terebélyesedő fegyveres összetűzések, illetve a két szuperhatalomnak az űrkutatásban elért sikerei és kudarcai. A Libanoni Rakéta Társaság történetére a múlt köd fátyla ereszkedett.

Az 1961-es események ötvenedik évfordulójára két bejrúti születésű alkotó, Joana Hadjithomas és Khalil Joreige olyan installációkat készített, amely a libanoni rakétakísérleteket dolgozza fel. A két művész komoly háttérkutatásokat végzett, munkájuk pedig a miértre és a hogyanra kereste a választ, a történetet ugyanis „gyakorlatilag teljesen kiirtották a kollektív emlékezetből”. Az installációk a Sharjah Biennálé, a Közel-Kelet egyik legnagyobb ilyen jellegű művészeti fesztiválján lesznek láthatók, középpontban a Libanoni Rakéta Társaság leghíresebb rakétája, a Cedar 3-ról mintázott életnagyságú, 6,8 méter hosszú, fából készült alkotásával.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
• Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
• Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”