Reneszánsz mesterművek hátsó szándékai

Madonna gyerekkel

Infravörös fotózással már vagy 30 éve vizsgálják a képeket, de a sok apró részletről készült alacsony felbontású fotókat eddig kézzel illesztgették össze. A most számítógép segítségével összefésült infravörös fotókon láthatóvá váltak azok a vázlatrajzok, melyek a festékréteg előtt kerültek fel a vászonra, abból a célból, hogy így tereljék a mesterek ecseteit.

A vázlatrajzok közül néhány nagyon szépen kidolgozott, ezért önmagában is élvezhető műalkotás. Mások lazábbak, kevésbé precízek: Albrecht Altdorfer képeinek szépen kidolgozott fáihoz a vázlaton csupán pár firkaszerű levélzet segíti a mester ecsetvonásait.

Egyes rajzok viszont éppen azt fedik fel, miként változtatta meg a művész az eredeti elgondolását a munka során. Például Jacopo Pontormo olasz mester 1518 körül készült József és Jakab Egyiptomban című képe majdhogynem a végső változat tükörképeként indult. Pontormo munkája során felismerte, hogy a kompozíció szempontjából helyesebb, ha az eredeti elképzelés szerint a bal oldalon középen látható halálos ágyat, a háttér jobb felső sarkába elképzelt város képének helyére teszi.

A vázlatrajzok egyúttal a reneszánsz mesterek műhelytitkaiba is betekintést nyújtanak. A jelentős alkotók nem egyedül dolgoztak: a műhelyeikben alkalmazott asszisztensek és tanítványok segítségével végezték a festékek előállítását, kikeverését, a háttérben lévő tájak és az égbolt megfestésének rutinfeladatát. A festés előtti vázlatok elkészítése is tipikusan rutinfeladatnak számított, ami gyakran az asszisztensekre várt.

A vázlatokat először papíron megrajzolták, majd vászonborítású fára erősítették. A fő vonalakat tűvel átszurkálták, majd szénceruzával átsatírozták a vászonra, hogy fekete pontokból álló vonalak rajzolják ki a képet. A szurkálással keletkezett a pöttyök jól láthatók például Raffaello vásznain.

A kiállítás 2002 október végétől 2003 február 16-ig tart nyitva; a belépés díjtalan.