Hitler elfeledett szövetségesei

Keresés

 
Keresett szó   
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: december  •  Nap: 15
25 találat
[1]

i.e. 37. december 15.

Megszületik Nero római császár

[2]

1025. december 15.

Meghal II. Baszileiosz bizánci császár

Szicíliában hatvankilenc éves korában, egy arabok elleni új hadjárat előkészületei során meghal II. Baszileiosz bizánci császár. Uralkodása idején érte meg a közép és késő bizánci birodalom hatalma csúcspontját. A bolgárok ellen folytatott ádáz politikája nyomán kapta a `Bolgárölő` melléknevet. II. Baszileioszt, aki 967-től volt bizánci császár, apja már gyermekkorában megtette társuralkodónak. Uralkodásának kezdetétől Bizánc hatalmának további kiterjesztésén és megerősítésén munkálkodott: - vissza tudta hódítani Szíria jelentős területeit, s a betörő Fátimidákkal (síita iszlám uralkodóház) szemben sikeresen meg is védte; - Dél-Itáliában megszilárdította a bizánci közigazgatás szervezetét, s ezáltal a Földközi-tenger medencéjében megerősítette Bizánc uralmát; - A bolgárok elleni hosszú harcok során sikerült meghódítania az egész Balkán-félszigetet, valamint Sámuel cár bolgár birodalmát. Nővére, Anna házassága I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelemmel az orosz-bizánci barátsági szerződést eredményezte, s ily módon Bizánc hatalma tovább erősödött. A szövetség Oroszország keresztény hitre térítésének alapját képezte. I. Vlagyimir megkeresztelkedett a bizánci rítus szerint, s terjesztette a hitet Oroszországban. Az egyházat a konstantinápolyi pátriárka főhatósága alá helyezték, s Kijev (a metropolita székhelye) vallási központtá vált.

[3]

1244. december 15.

IV. Béla megerősíti a korponai (Hont vm.) hospesek városi kiváltságait

[4]

1357. december 15.

I. (Nagy) Lajos megerősíti Sebenico város kiváltságlevelét

[5]

1467. december 15.

I. Mátyás Moldvabányánál vereséget szenved III. Nagy István moldvai vajda seregeitől, és visszavonul

[6]

1475. december 15.

IV. Sixtus pápa Alessandro Forli bíborost küldi III. Frigyes császárhoz, hogy békét közvetítsen közte és I. Mátyás között

[7]

1675. december 15.

Meghal Jan Vermeer németalföldi festőművész

1675. december 15-én temetik el Delftben. Vermeer csaknem 100 festményt alkotott, melyek közül 40 maradt az utókorra. Festményein Vermeer leggyakrabban szépen berendezett polgári szobabelsőket ábrázolt. A szobák lakói zenélnek, olvasnak, festegetnek, kézimunkáznak vagy beszélgetnek egymással. A festményeket a kék, piros és sárga tónusú színek uralják. A beszűrődő fény bensőséges hangulatot kölcsönöz a képeknek. Vermeer legismertebb festményei: "A csipkeverő nő" (1664/1665, Louvre, Párizs), "Delft látképe" (1680 körül, Mauritshuis, Hága), "A festészet allegóriája" (1666, Kunisthistorisches Museum, Bécs). A holland világ leghívebb krónikása volt.

[8]

1690. december 15.

I. Lipót elrendeli, hogy 1691-től kezdve a Magyar királyi Kamara (a Magyar királyi Kancellária egyetértésével) minden városi és megyei tisztújításra királyi biztost küldjön

[9]

1705. december 15.

Rabutin de Bussy tábornagy által összehívott országgyűlés kezdődik Segesvárott

A kevés megjelent hűséget esküszik I. Józsefnek, és semmisnek nyilvánítja II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választását

[10]

1802. december 15.

Megszületett Bolyai János

Bolyai János
(1802. december 15.—1860)
Bolyai Farkas fia.
A XIX. század legnagyobb magyar matematikusa.
1831-ben jelent meg az abszolút geometria alapjait leíró műve, édesapja Tentamen című munkájának függelékeként (Appendix).

[11]

1805. december 15.

I. Ferenc király utasítja József főherceg nádort, hogy a megkésve összehívott magyar nemesi fölkelést oszlassa szét

[12]

1810. december 15.

Az uralkodó elnökletével megtartott udvari konferencia Wallis gróf javaslatára elhatározza, hogy az értékét vesztett pénz leértékelésével oldja meg a pénzügyi nehézségeket

[13]

1823. december 15.

Lónyay Gábor királyi biztos lefogatja Zemplén megyei tisztikarát, és a megyében megkezdődik az erőszakos sorozás

[14]

1860. december 15.

Megszületett Finsen Nobel-díjas dán orvos

Niels Ryberg Finsen a Feröer-szigeteken található Torshavn-ban született. A koppenhágai egyetemen szerzett diplomát 1890-ben. Itt kezdett érdeklődni a fénynek az élő szervezetekre gyakorolt hatása iránt. 1893-ban felfedezte, hogy ha himlős beteget (ibolyaszín nélküli) vörös fénnyel hosszabb ideig megvilágít, megelőzheti a himlős hólyagok elgennyedését és a himlőhelyek kialakulását. Tudta, hogy a napfény pusztítja a baktériumokat, ennek alapján dolgozta ki a tuberkulózis egy fajtája, a bőrfarkas ultraibolya kezelését. A róla elnevezett ívfénylámpát eredményesen alkalmazta különböző bőrbetegségek gyógyításában. 1903-ban orvosi Nobel-díjat kapott `egyes betegségek, különösen a lupus vulgaris (közönséges bőrfarkas) koncentrált fénysugarakkal való gyógykezelésének elismeréseként, amely eljárással új utat nyitott a gyógyítás számára`. A fotóterápiát később más sugárkezelések és gyógyszerek váltották fel, Finsen munkássága azonban bátorította a sugárterápia fejlődését, a bakteriológiai kutatásban pedig az ultraibolya sterilizálási eljárások kidolgozásához vezetett.

[15]

1870. december 15.

Megszületett Josef Hoffmann építész

Az építészet és belső berendezés formáinak megújításáért síkraszálló mesterek egyike. 1898-ban részt vett a bécsi Sezession megalapításában, 1908-ban egy új művészcsoporttal megszervezte az ún. Kunstschau kiállítást. Eredményes és nagy sikerű munkát fejtett ki az újszerű kiállításrendezés terén. A Sezession kiállításain kívül számos európai nagyváros kiállításának berendezését készítette; nagy sikert aratott a párizsi nemzetközi iparművészeti kiállítás osztrák pavilonjával. Ausztria nemzetközi iparművészeti sikerei főleg neki köszönhetőek.

[16]

1881. december 15.

Meghal Simonffy Kálmán zeneszerző

Nagyabonyban született 1832. október 5-én. 1852-61-ben Cegléd főjegyzőként dolgozott, s közben dalárdát szervezett. A magyar zene népszerűsítése érdekében 27 vármegyét járt be és hangversenyeket adott. 1860-64 között a Keleti-tengertől Afrikáig beutazta Európát, közben 1861-ben 11 hónapig Pest-Pilis-Solt vármegye jegyzője volt. 1865-től Esztergom főjegyzője, 1872-75-ben országgyűlési képviselőként sokat tett a Zeneakadémia létrehozásáért, s zenei ösztöndíjakat alapított. Megzenésítette Arany János, Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály több versét is. Dalait a köztudatban hosszú ideig népdalként ismerték. 1885 után visszavonult a közélettől, utolsó éveiben elborult elmével élt.

[17]

1890. december 15.

Meghal Ülő Bika, sziú indián törzsfőnök

[18]

1905. december 15.

Megszületett Farkas Ferenc zeneszerző

A kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, kiváló művész Nagykanizsán született. 1927-től 1929-ig a budapesti Városi Színház korrepetitora és karmestere volt, majd 1929-31-ben Rómában, Respighi mesteriskolájában tanult. Zeneszerzői világában vissza-visszacseng a latinos hatás, kedvenc hangszere az énekhang. 1945-46-ban az Operaház karigazgató-helyetteseként működött. 1946-ban Székesfehérvárott megalapította és két éven át vezette az Állami Zenekonzervatóriumot. 1948 és 1975 között, nyugalomba vonulásáig a Zeneakadémia zeneszerzéstanára és tanszékvezetője volt. Nemzedékeknek adta örökül zenei tudását: ő volt a mestere többek között Durkó Zsoltnak, Kurtág Györgynek, Ligeti Györgynek, Szokolay Sándornak, Petrovics Emilnek. Zeneszerzőként kezdetben zenekari műveket komponált, amelyek közül a Divertimento 1933-ban Liszt Ferenc-díjban részesült. Pályafutása során több mint 60 filmhez és színdarabhoz írt kísérőzenét. A bűvös szekrény című vígoperáját 1942-ben mutatta be az Operaház. Ezt követte a Furfangos diákok című táncjáték, majd a Csínom Palkó című daljáték. A Márai Sándor színpadi művéből készült Egy úr Velencéből című operáját 1991 júniusában mutatták be. Dalciklust komponált Weöres Sándor, Radnóti Miklós, Füst Milán, Kosztolányi Dezső, Pilinszky János és még számos más magyar költő műveihez. A Kossuth-díjjal 1950-ben és 1991-ben tüntették ki. Budapesten halt meg 2000. október 10-én.

[19]

1905. december 15.

Megszületett Vilt Tibor szobrász

Az avantgarde szellemű szobrászat egyik legegyénibb magyar képviselője, töprengő, kísérletező, szüntelenül újat kereső művész. Kezdetben az egyiptomi szobrászat zárt formavilága érdekelte, majd átmenetileg hatott rá a római iskola neoklasszicizmusa is. Az 1930-as évek közepétől azonban az expresszív felületkezelés, a drámai mozgás vált művészete fő jellemvonásává. Fő területe a kisplasztika: ólom- és bronzszobrait a térbe láncolt forma lüktetése hevítette, ám a formai izgalom mélyén többnyire drámai indulat, tragikus élmény feszült. Munkácsy-díjjal 1965-ben, kiváló művész címmel 1978-ban, Kossuth-díjjal 1980-ban tüntették ki. Budapesten halt meg 1983. augusztus 13-án.

[20]

1916. december 15.

Véget ér a verduni csata

Az összecsapásban 700 ezer katona esett el.

[21]

1961. december 15.

Halálra ítélik Jeruzsálemben Adolf Eichmannt

A náci vezért a zsidók elleni bűntettek miatt ítélik el.

[22]

1966. december 15.

Elhunyt Walt Disney

A kaliforniai Burbankban 1966. december 15-én, 65 éves korában elhunyt Walt Disney, amerikai trükkfilmrajzoló és producer.
A trükk- és rajzfilm műfaj megteremtője és klasszikus mestere volt. Alkotásait könnyedség, az ötletek gazdagsága, valamint magával ragadó humor jellemezte. Népszerűségét a rajzfilmjeiben szereplő állat- és gyermekfigurák sajátos bájának köszönhette, de sikereihez hozzájárult a filmtechnika megújítása is. A hollywoodi stúdiókban az elsők között vezette be a hangosfilmet (1928), a színes filmet (1932), majd pedig a teljes estét betöltő rajzfilmet (1937). Rajzfilmjei máig a legnépszerűbb filmek a világon, mesehőseit: Mickey egeret, Donald kacsát és a többieket a Föld szinte minden gyereke ismeri és szereti. Az ő nevéhez fűződött a világ leghatalmasabb szórakoztató központja, a Disneyland létrehozása is. Természetfilmeket is forgatott (A sivatag él, 1953). A természet világa című könyve magyar nyelven 1966-ban jelent meg. Az Oscar-díj történetében Walt Disney viszi a pálmát: 64 jelölésből 26 alkalommal kapta meg az aranyszobrocskát. Híres filmjei: Hófehérke és a hét törpe (1937), Pinocchio (1939), Hamupipőke (1949), 101 kiskutya (1961).

[23]

1989. december 15.

Románia szembeszáll a kommunista rezsimmel

A romániai forradalom kiindulópontja az a december 15-i esemény volt, amikor Erdélyben, Temesvárott az emberek meg akarták gátolni, hogy a rendőrség letartóztassa Tőkés Lászlót, a rezsimmel szemben álló magyar református lelkészt. Tízezrek akadályozták a Securitatét a lelkipásztor fogságba vetésében, s a tüntetők szavalókórusai `adjatok kenyerek` és `éhezünk` kiáltásokkal érzékeltették a katasztrofális romániai ellátási helyzetet. A rendőrség és a hadsereg vízágyúkkal szóra szét a tömeget. A rákövetkező napon az emberek ismét összegyűltek Temesvárott és Aradon, hangosan követelve Ceauşescu-rezsim leváltását. A hadsereg tüzet nyitott. A fegyveres erők válogatás nélkül belelőttek a tüntető tömegbe, miközben sok gyereket megöltek, és az embereket harckocsikkal gázoltatták le. Feltűzött szuronyú katonák indítottak hajtóvadászatot a tüntetőkre, majd alacsonyan szálló harci helikopterek géppuskázták a menekülő tömeget. A tűzparancsot megtagadó katonákat elöljáróik a helyszínen agyonlőtték. Szemtanúk szerint a mészárlásnak több mint 5000 ember esett áldozatul. A 300 000 lakosú Temesvár óriási károkat szenvedett. A hadsereg és a rendőrség nem tudta ellenőrzés alatt tartani az országot. December 19-én lezárták a határokat, a forrongó városokat a katonasággal és harckocsikkal vettek körbe. December 20-án az aradi munkások általános sztrájkra szólítottak fel, a kormány pedig rendkívüli állapotot vezetett be az erdélyi Temes megyében. A tiltakozási mozgalom átterjedt a fővárosra, Bukarestre is, ahol december 21-én éjjel eldördültek az első lövések. A román televízió megszakította a közvetítést, amikor december 21-én a Ceauşescu támogatására összehívott dicsőítő ünnepség tiltakozási mozgalomba csapott át. Válaszul Ceauşescu harckocsikat küldetett a tömeg ellen.

[24]

2001. december 15.

Orbán Viktor kormányfő és Martonyi János külügyminiszter részt vesz a belgiumi Laekenben megtartott félévzáró EU-csúcson.

[25]

2001. december 15.

Megnyitják a látogatók előtt a pisai ferde tornyot

Bonanno Pisano és Guglielmo Tedesco tervei alapján 1173. augusztus 9-én megkezdték Pisában a székesegyház tornyának építését. Alig 10 méter magasságig jutottak el az építkezésben, amikor már látszott, hogy a harangtorony nem teljesen függőleges, mivel mocsaras talajra épült. A munkát meg is szakították, majd 90 évvel később az eredetileg tervezett magasságot felére csökkentve - folytatták az építkezést. A tornyot Tomasso d'Andrea fejezte be 1360 és 1370 között. A világhírű műemlék 58 méter magas, hat emeletes, és ferdesége nélkül is az itáliai román stílus gyöngyszeme. Már az építés során igyekeztek korrigálni a hibákat, ezért a dőlés oldalán magasabbra, az ellenkező oldalon alacsonyabbra építették az árkádokat. Elkészültekor 1,4 méterrel tért el a függőlegestől, ez az évszázadok során csak nőtt. Állítólag itt kísérletezett a szabadeséssel Galileo Galilei olasz tudós a XVII. században. A torony dőlésének megállítását 1839-40-ben próbálták először. A puha talajt a talajvíz elszivattyúzásával akarták megszilárdítani, később derült ki, hogy ez az eljárás mennyire ártalmas volt. 1934-35-ben 3-4 m mélységű, betonfalas árkot létesítettek körülötte, innen injekcióztak először betont a torony alá - ezután azonban még csak fokozódott a dőlés. 1959-ben újabb kísérletet tettek ezzel a módszerrel, 361 fúrólyukba összesen 93 tonna betont öntöttek. Mindez nem segített - a torony gyorsabban dőlt, mint az előző években. A mélybe injekciózott nagytömegű beton ugyanis súlyos horgonyhoz hasonlóan ránehezedett az építmény alapjaira és lefelé húzta a tornyot. Az 1980-as években - a talaj további süllyedése miatt - a dőlés értéke már több mint 4 méter volt. A torony 800 esztendeje alatt 5 fokot és 22 percet mozdult el a függőlegestől. A helyreállítás, a dőlés megállítása érdekében 1990. január 7-én a tornyot bezárták. A rekonstrukció 11 éven át tartott. Legalább félezer terv született a torony megmentésére, a lengyel Michele Jamiolkowsky által vezetett szakértői bizottság több elképzelést is megvitatott, amelyek nem mindig váltak be. A dőlés ellensúlyaként 670 tonna ólomöntvényt is elhelyeztek a torony talapzatánál. 1995-ben, amikor hozzá akartak látni a földfelszín alatti betonozáshoz, a torony váratlanul megmozdult és egy egész milliméterrel - a korábbi éves átlaggal - tovább ferdült, emiatt 18 acélgyűrűt erősíttek a torony alsó szintjeire, s ezeket vastag acélkötelekkel kötötték ki, hogy az összedőlést megakadályozzák. Eleinte a dőlés oldaláról tervezték erősíteni az altalajt, később az ellenkező oldalról vették ki az iszapos talaj egy részét. Az 1999-es munkálatok során harminc tonna földet hordtak el a torony északi oldala alól. Ehhez a munkához John Burland, a londoni Imperial College professzora által kifejlesztett fúrót használtak, amely nem rázkódtatta meg az épület alapjait. A laza iszapos talaj, amelyre a torony épült, a föld elhordása következtében lassan engedett és az épület csaknem 44 centimétert egyenesedett. A szakértők szerint legkevesebb további háromszáz éven át stabil lesz az állapota, nem ferdül tovább. Nem akarták teljesen kiegyenesíteni a tornyot, mert az ezáltal elvesztené idegenforgalmi vonzerejét. A helyreállítást 2001. június 16-án befejezettnek nyilvánították, a torony kulcsait visszaadták a városnak. A turisták előtt - bizonyos korlátozásokkal - 2001. december 15-én nyitották meg.

Segítség

Hogyan kereshet?

A keresés során választhat: az oldal teljes tartalmában, csak cikkeink között, vagy pedig az évfordulós adatbázisunkban keres. Ha a cikket választja, az alatta szereplő legördülő menüben finomíthatja a feltételeket, és választhat rovataink, vagy az e-folyóirat esetében a lapszámok közül is. Emellett mostantól akár időkeretre is leszűkítheti a keresési tartományt.
Amennyiben töredékszóra szeretne keresni, rakjon * (csillag) karaktert a szó végére, pl. egyipt* !

történelmi Adattárak

Miben kereshet?
Történelmi események
Összetett keresés >>
Fogalomtár
Ki kicsoda?

Ajánló

Mit talál az adattárban?
Események

VII. Gergely pápa megrója Salamon királyt Salamon azért kap feddést, mert IV. Henrik német királynak hűbérül ajánlotta fel Magyarországot, amely a pápa szerint a Szentszék hűbérbirtoka.
Tovább >>

Tudja, mit jelentenek?
Antibolsevista Comité
Gátlóműves kerekes óra
Osztrakiszmosz
Ismeri őket?
Batthyány-Strattmann László
Grant, Ulysses
Tai-tsu ( Taizu) (Északi Szung-dinasztia)