Arthur Koestlerre emlékeztek
2008. április 4. 17:00
Emlékkonferenciát rendeztek Arthur Koestler magyar származású író, újságíró halálának 25. évfordulója alkalmából csütörtökön, Budapesten.
Korábban
Egyformán megvetette és megszenvedte a jobb- és baloldali diktatúrát: menekült a fasizmus elől, harcolt a spanyol polgárháborúban a köztársaságiak oldalán, felemelte szavát 1956-ban a magyar szabadság védelmében".
A konferencián bemutatták Varga Imre szobrászművész Koestler-szobrának tervét, a művet a VI. kerületi Lövölde téren szeretné felállíttatni az önkormányzat központi támogatás reményében, még ebben az évben. A mű törött óralapon ülő alakot ábrázol. Az alkotó, aki az "alacsony, barázdált arcú, könnyeden társalgó" Arthur Koestlerrel a '60-as években Londonban találkozott, elmondta: az eklektikus szoborban a talpazat a háborúkban ledöntött templomtornyok összetört óralapját idézi. A konferencián mások mellett Pléh Csaba akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Márton László író és Hajdú Tibor történész tartott előadást.
Az író Kösztler Artúr néven született 1905-ben, Budapesten; családjával 1919-ben hagyta el Magyarországot. Bécsben elektrotechnikát és pszichológiát tanult. 1929-ben kivándorolt Palesztinába, ahol első riportjait készítette, és ahol az iraki királlyal készített interjúja született, amely ismertté tette. 1929-től Párizsban élt, majd Berlinben, ahol a kommunista párt tagja lett.
1943-től angol lexikonok munkatársaként dolgozott, titokban a párizsi antifasiszta központ aktivistája volt. A spanyol polgárháborúban Franco csapatai elfogták és halálra ítélték; nemzetközi nyomásra szabadult ki. 1938-ban kilépett a kommunista pártból és élesen szembefordult a kommunizmussal. A második világháború Franciaországban érte, ahol hónapokra internálták, s csak 1940-ben engedték szabadon.
A világhírt Sötétség délben című kötete hozta meg számára 1945-ben, de a kommunizmus több későbbi könyvében is foglalkoztatta, és számos tudományos, pszichológiai művet írt. Az 1956-os magyar forradalom után nemzetközi színtéren próbálta felhívni a figyelmet a bebörtönzött magyar írókra. A Parkinson-kórral és részleges leukémiával küszködő író 1983. március 3-án vetett véget életének Londonban.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
- Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
- Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
- Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
- Munkaszolgálatosok a keleti fronton
- Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
- Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler
- Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap