Megosztottságról szólnak a jeruzsálemi ásatások

A lelőhely a fallal körülvett Szent Városon, vagy ahogyan a zsidók nevezik, Dávid városán kívül, egy sűrűn lakott lejtőn helyezkedik el. A 3000 évvel ezelőtt létezett zsidó királyság legendás uralkodójáról elnevezett területből nőtt ki a mai Jeruzsálem. Szilván azonban már Kelet-Jeruzsálemben fekszik, amelyet Izrael 1967-ben foglalt el, és amelyet a palesztinok új államuk fővárosának követelnek.

Az ásatásokat finanszírozó Elad alapítvány kapcsolatban áll a telepesek mozgalmával, és meg akarja akadályozni, hogy a területet Izrael átengedje a palesztinoknak. Az alapítvány évi 10 millió dolláros, főleg adományokból származó költségvetéssel gazdálkodik, és Szilvánban felvásárolja a palesztinok házait, hogy azokba zsidó családokat költöztessen. Eddig 50 család költözött a területre, házaikat, amelyeken zsidó zászló leng, az izraeli kormány által fizetett fegyveresek őrzik. Közben az ásatások folytatódnak.

Fakhri Abu Diab aktivista szerint az Elad világossá tette, hogy a Dávid városának szomszédságában élők útban vannak. "A területet akarják, de emberek nélkül." A közönségnek bemutatott régészeti leletek egyike sem a keresztény vagy a muszlim uralom idejéből származik. "Csak zsidó emlékeket keresnek, mintha mi itt sem lennénk" - mondja Abu Diab.

Az Elad alapítvány azonban tagadja, hogy el akarná űzni Szilvánból a palesztinokat. "Itt mindig is lesznek zsidók és arabok" - állítja Doron Spielman, az Elad fejlesztési igazgatója. Elmondása szerint az Elad több arabot foglalkoztat, és az alapítványnak olyan projektjei is vannak, amelyek segítik a palesztin lakosok életét. "De nem tagadjuk, hogy van egy cionista álmunk - fel akarjuk fedni a föld alatt lévő ősi várost, a föld felett pedig virágzó zsidó városrészt akarunk létrehozni."

A mintegy 48 méter mélyen fekvő, 533 méter hosszú alagutat Ezékiás, Júdea királya építtette i.e. 700 körül, hogy vizet biztosítson az asszír ostrom alatt szenvedő városnak. A városban van egy másik, római kori csatorna is, amelyen keresztül a zsidók menekültek, amikor i.sz. 70-ben a római légiók felgyújtották Jeruzsálemet. A szennyvízcsatorna a második templomhoz vezető út alatt húzódik, amelyet szintén a rómaiak pusztítottak el.

Az ásatások sok fontos és színes leletet hoznak a felszínre, pl. egy 2500 éves tűt, amellyel a ruhát fogták össze, vagy pecséteket, amelyeken a Jeremiás próféta könyvében is említett Júkál, Selémiás fia, és Gamária, Sáfán fia, neve olvasható. Előkerült még egy 3700 éves kánaánita erőd, valamint több ezer halcsont is.

A régészek véleménye szerint munkájuknak semmi köze sincs a politikához. Mások viszont azzal vádolják őket, hogy támogatják az Elad törekvéseit. A Dávid városánál folyó ásatások szervesen kapcsolódnak a politikához - véli Rafi Greenberg, a Tel Aviv-i Egyetem régésze. "Semmilyen kerámia vagy kő nem fedheti el azt a tényt, hogy a munkálatok azért folynak, hogy alátámasszák a jelenlegi helyzetet. A régészeket leletekkel és pénzzel jutalmazzák az együttműködésükért." Egy másik szakember szerint viszont azok, akik a pénzt adják, soha nem szólnak bele a munkába. "Szét tudom választani a régészetet a politikától. Az Elad emberei soha nem befolyásolták a régészeti döntéseket."