Náci bunkerre épült Charles de Gaulle párizsi emlékhelye
2008. február 26. 09:00
Nicolas Sarkozy francia államfő avatta fel a 37 éve elhunyt Charles de Gaulle tábornok (1890-1970) első audiovizuális emlékhelyét Párizsban, az Invalidusok katonai múzeumában.
Korábban
Egyetlen személyes tárgy vagy magánéleti emlék sem látható a múzeumban. De Gaulle ugyanis irtózott a "reklikvia-kultusztól", s ezt a múzeum létrehozói is tiszteletben kívánták tartani. A politikuson kívül a férjet és családapát szándékosan nem mutatja be a kiállítás. "A sors iróniája, hogy az építkezés közben egy náci bunkerre bukkantunk, amelynek 1,8 méter vastagságú falát hónapokon át puszta kézzel finoman kellett lerombolni ahhoz, hogy a 17. században épült Invalidusok alapjai ne sérüljenek" - hangsúlyozták az építészek.
De Gaulle az első olyan francia történelmi személyiség, akinek teljes politikai pályáját rádió-, majd később filmfelvételek őrzik, ezért egyértelmű volt, hogy a lehető legmodernebb emlékhely mutassa be tevékenységét. Több nyelven hallgatható és látható húsz órányi kommentárral ellátott négyszáz archívfelvétel között a látogatók az érintőképernyős vetítőkön, interaktív könyvekben, mozgó falakon válogathatnak.
A mozi körül "a század lépéseit" követve sétálhatnak a látogatók. A körgyűrűn kapuk vezetnek át a gaullizmus nagy pillanatait bemutató helyiségekbe: Charles de Gaulle 1940. július 10-én elmondott híres beszédéhez, Párizs 1944. augusztusi felszabadulásához vagy az V. köztársaság 1958-as megalapításához. A történészek segítségével megalkotott folyosó a két világháború közötti, a gyarmatosítás, a hideg háború, a gazdasági fellendülés, a szexuális szabadság és a nukleáris fegyverkezés megindulása alatti korszak társadalmáról szolgál magyarázatokkal.
Az emlékhely célja nem a mítoszteremtés, hanem elsősorban a fiatalabb generációknak a 20. századi francia történelem szórakoztató módon való átadása. A kiállítás a tábornok karrierjének ellentmondásos és így a napi politikát is érintő epizódjait is részletesen bemutatja; az algériai függetlenségi háborúról vagy az 1968-as diáklázadásról például most először esik szó a francia katonai múzeumban.
A párizsi emlékhely avatása csak nyitánya volt a De Gaulle-emlékévnek. A tábornoknak a hatalomba való 1958-as visszatérése ötvenedik évfordulójára novemberben Colombey-les-Deux-Eglises-ben, De Gaulle birtoka és sírja között egy 4000 négyzetméteres alapterületű emlékmúzeum nyílik.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


JFK
- Politikába született Ted Kennedy, a „szenátus oroszlánja”
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34