Elemzik a kambodzsai civilizáció önpusztítását

A múlt a jelen és a jövő fenyegetéseire is figyelmeztethet: a történelem a tudósok szerint megismételheti magát, ha folytatódik az Angkor Vat mesés romjainak megcsodálására tömegesen érkező turisták pénzének elnyeréséért kibontakozott féktelen hajsza. `Egyszerűen hibás körről van szó. Úgy tűnik, Angkor Vat önmagát ismétli` - figyelmeztetett Mitch Hendrickson, aki nemrég ásatásokat folytatott az ősi településen.

A szakértők már korábban aggodalmakat hangoztatták a műemlékek állapotával kapcsolatban, főleg a turistainvázió miatt. Figyelmeztettek arra is, hogy a talajvíz gátlástalan kiszivattyúzása abból a célból, hogy kielégítsék a szomszédos Sziemreapban épülő szállodák, vendégházak és a lakosság növekvő igényeit, destabilizálhatja a sokszázéves templomok alapzatát, emiatt azok megsüllyedhetnek és összeomolhatnak. "Nagyon sok építkezés folyik anélkül, hogy a hosszútávú következményekre gondolnának. Sziemreap nagyon hamar felfalhatja önmagát és életképtelenné válhat" - jelentette ki Hendrickson, az ausztráliai Sydney-i Egyetem régésze.

A 9-14. század közötti aranykorban az angkori királyok uralkodtak Délkelet-Ázsia jelentős része fölött. Erre több olyan város emlékeztet, mint az egykori Angkor Vat, amelyet a vallási építészet csodájának tekintenek. Az angkori civilizációnak a közfelfogás szerint egy 1431-ben, a mai Thaiföld felől indított támadás vetett véget, de az ausztráliai egyetem Nagy Angkor Projekt nevet viselő kutatási programjában dolgozó tudósok szerint a város hanyatlását ennél korábbi ökológiai erők indították el.

Megállapításaik alátámasztják Bernard-Philippe Groslier francia régész korábban, az 1950-es években kifejtett elméletét, amely szerint Angkor összeomlása azért következett be, mert túlságosan kizsákmányolta a környezetet. A térség lakói először csak a Sziemreaptól délre lévő, alacsonyabban fekvő területeken termesztettek rizst, később azonban letarolták a környező őserdőt is és 80 kilométerrel északabbra, a Kulen hegy lejtőjét is művelni kezdték - mondta Roland Fletcher, a kutatás egyik régész résztvevője. Ezért áradások keletkeztek, a hegyoldalról nagy mennyiségű talajt és homokot sodort le a víz, eltömítve a csatornákat, megbénítva a vízgazdálkodási rendszert.

A kutatók az amerikai űrhajózási hatóság, a NASA légifelvételeire és a 3100 négyzetkilométeres területen végzett helyszíni felmérésekre alapozva megállapították, hogy a mintegy 1 millió lakosú hajdani város sokkal nagyobb volt, mint korábban feltételezték - messze a legnagyobb a Földön az iparosítás előtti korban.

Óriási öntözőrendszer tartozott hozzá, beleértve két hatalmas mesterséges víztározót - ezek talán nagyobbak is voltak, mint amit a tényleges szükséglet indokolt volna. Erre az lehet az egyik magyarázat, hogy Angkor uralkodói elsősorban hatalmukat, erejüket kívánták bizonyítani megépítésükkel. Az egyik ilyen tározó Fletcher szerint az iparosítás előtti világ legnagyobb mérnöki műtárgya volt, 50 millió köbméter víz tárolására lehetett képes. A tudósok még vizsgálják, milyen erdőirtással járt ezeknek a terveknek a megvalósítása - mert ez lehet Angkor Vat pusztulásának kulcsa. Ma a turizmus idézhet elő hasonló veszélyt.

"Ugyanazok a jelenségek, amelyek tudomásunk szerint a hajdani Angkor problémáit okozták, lényegében megismétlődnek napjainkban Angkor térségében: például a víz olyan mértékű fogyasztása, ami nem folytatható, a távolabbi hatásokkal egyáltalán nem számoló nagyarányú (ingatlan)fejlesztés. Pedig lenne mit tanulni abból, ami korábban itt történt" - mondja Damian Evans, aki szintén részt vesz a kutatásban.

(Múlt-kor/MTI)