A Hradzsinban látható V. László halotti leple

`A tárgyak felújítása több évig tartott, de most már olyan állapotban vannak, hogy mindenki megcsodálhatja őket` - mondta Sylvia Novotná, a kiállítás kurátora, miután a régi királyi palotában elhelyezte a tárgyakat a vitrinekben. V. László (1440-1457) a prágai Szent Vitus székesegyház királyi sírboltjában van eltemetve, s halotti ruházatának fennmaradt darabjai most kerültek első ízben közszemlére.

Székely Bertalan: V. László és Cillei, 1870

A halotti lepel felújítása közben a cseh szakemberek egy titkot is megfejtettek. Korábban ugyanis a szakértők nem tudták biztosan, hogy ünnepi köntösről, vagy halotti lepelről van-e szó. "Nagyon sokszínű és apró bársonydarabkákból van összevarrva, ami a kutatókat zavarba ejtette, s nem voltak biztosak benne, hogy valóban halotti lepelről van-e szó. Tudatosítani kell azonban, hogy V. László 17 évesen, nagyon váratlanul halt meg. Halála után három nappal temették el, s ez a sietség kellő magyarázat arra, miért kellett a lepelhez és a vánkoshoz is azt az anyagot felhasználni, ami éppen kéznél volt" - magyarázza a sokszínűség valószínű eredetét Milena Bravermanová, aki a kiállítás textíliáit gondozza.

Szerinte a fiatalon elhunyt uralkodó, akit egyes források szerint megmérgeztek, nagyon délceg férfi volt, s a korában szokásos színes ruházatot viselte. "Úgy véljük, hogy a király nagyon elegáns lehetett, ruházata aranyfonalakkal van átszőve" - jegyezte meg Bravermanová. "Cipőjének mérete mai számokban 42-es lenne, ami szintén azt jelzi, hogy a maga korában magas termetű lehetett" - tette hozzá.

V. László 1440. február 22.-én született Komáromban Habsburg Albert és Erzsébet fiaként. Miután apja még születése előtt meghalt - ezért Utószülött jelzővel is emlegetik -, rögtön a politikai játszmák középpontjába került. Hatalomvágyó anyja mindenképpen trónra akarta ültetni, s ezért komornájával ellopatta a visegrádi várból a Szent Koronát. Lászlót három hónapos korában koronázták magyar királlyá Székesfehérvárott, majd III. Frigyes német-római császár nevelte. A magyar rendek 1444-ben elismerték uralkodójuknak, de nagykorúságáig a hatalmat a kormányzó Hunyadi Jánosra bízták.

Végülis 1453-ban vette át az uralkodást Magyarországon és Csehországban. Rövid királysága idejére esik a Hunyadi-Cillei hatalmi harc, amelynek egyik tragikus epizódja Hunyadi László lefejezése (1457) volt. A megrettent uralkodó lázadástól tartva Bécsen keresztül Prágába menekült, s fogolyként magával vitte a fiatal Hunyadi Mátyást is, a későbbi Mátyás királyt.

V. László még ebben az évben Prágába várta menyasszonyát, VII. Károly francia király leányát, amikor teljesen váratlanul meghalt. Korábban halálát mérgezésnek tulajdonították, de az újabb kutatások szerint szinte biztosra vehető, hogy elhunytát betegség - bukópestis vagy fehérvérűség - okozta.

(Múlt-kor/MTI)