Buddhákat rombolnak Pakisztánban

Az elmúlt két hét során Musarraf pakisztáni elnök szükségállapotot vezetett be az országban és felfüggesztette az alkotmányt. Musarrafot október 6-án újabb öt évre elnökké választották (az előző ciklus november 15-én jár le), de a pakisztáni legfelső bíróság kétségének adott hangot, hogy jogszerűen választották-e újra, miközben a hadsereg főparancsnoka maradt. Sokan úgy vélik, hogy a rendkívüli állapot kihirdetésére azért volt szükség, hogy a bíróság ne dönthessen Musarraf ellen. Az elnök viszont a szélsőségesek megfékezésével magyarázza rendeletét.

Az ellenzék tagjait őrizetbe vették, és megszüntették a hírcsatornák műsorait. A külföldi kormányok tiltakozásukat fejezték ki, a legfelső bíróság leváltott elnöke pedig népfelkelésre buzdított Musarraf hatalmának megdöntésére. Az események igazi nyertesei azonban Maulana Fazlullah és követői.

A most felrobbantott szobor

Fazlullah szélsőséges vallási vezetőként egy tálib-típusú rendszer létrehozását tűzte ki célul az Iszlamabadtól mintegy 160 kilométerre északnyugatra fekvő Szvat-völgyben. Dzsihádot hirdetett a kormány ellen és az iszlám bíráskodás bevezetéséért, valamint bombamerényleteket szervezett leányiskolák és videókat, CD-ket áruló üzletek ellen. Megakadályozta az UNESCO gyermekbénulás elleni oltóprogramját, mivel azt a "nyugat összeesküvésének tartja a muszlim csecsemők sterilizálására".

A borbélyok csak az iszlám által jóváhagyott hajviseletet vághatnak, a nőknek pedig burkhát kell viselniük. Október végén nyílt háború robbant ki Fazlullah követői és a kormánycsapatok között. A harcok során több százan meghaltak, a szélsőségesek az elfogott biztonsági személyeket és civileket lefejezték, sok ezren pedig elmenekültek. A túlerő ellenére Fazlullahot nem sikerült elűzni a Szvat völgyéből.

A pakisztáni helyzet aggodalmat váltott ki a tudósok körében is, mivel veszélybe kerültek az ország művészeti és régészeti emlékei. A legutóbbi időkig a Szvat-völgy csodálatos hegyvonulatai miatt kedvelt nyaralóhelynek számított. A térség gazdag kulturális örökséggel rendelkezik: sok buddhista műemlék és Gandhára-stílusú (észak-pakisztáni) alkotás található itt.

Észak-Pakisztán ezen része a Selyemút mentén feküdt. Gandhára a Kusán Birodalom (i.sz. 1-3. század) egyik legfontosabb része volt. Itt jött létre a gandhárai művészet, amely a Nagy Sándor utáni korszak hellenisztikus és római hatásait ötvözi. A gandharai buddhista művészet széles körben elterjedt: Kínában, Koreában és Japánban is találhatók ilyen stílusú szobrok. Gandhára később a Szászánida királyság (224-642) része lett, majd iszlám fennhatóság alá került. A régió jelentős hatást gyakorolt a Közel-Kelet művészetére is.

A pakisztáni harcok és a tálibok ellenőrizetlen tevékenysége azonban komoly veszélybe sodorhatják ezt az örökséget. Október 8-án a Szvat-völgyben dinamittal robbantották szét egy 7. századból származó, mintegy 7 méteres ülő Buddha-szobor arcát. Az illetékes rendőrfőnök szerint a támadást "helyi militáns csoportok követték el, akik vallásukkal ellentétesnek tartják a buddhista emlékeket." Egy szemtanú arról számolt be, hogy a milicisták este érkeztek a faluba, és bejelentették, hogy meg akarják semmisíteni a Buddha-szobrot. Lyukakat fúrtak a szoborba, amelyeket dinamittal töltöttek meg, majd kedden reggel felrobbantották azt. "Az iszlám arra tanít bennünket, hogy tiszteljük mások vallását és hitét, de sajnos vannak olyanok, akik meg akarják zavarni a Szvat-völgy békéjét" - mondta Abdul Naszir, a Szvat Múzeum kurátora.

2003-ban az UNESCO nyilatkozatot adott ki a világörökség szándékos rombolásáról. A nemzetközi közösség felismerte a kulturális örökség védelmének fontosságát, és megerősítette elkötelezettségét a szándékos rombolás elleni harc mellett, hogy a kulturális örökséget az eljövendő nemzedékek is megismerhessék. "Az egyes államoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniül annak érdekében, hogy megelőzzék, megakadályozzák, megállítsák és megtiltsák a kulturális örökség szándékos elpusztítását... Háborús konfliktus esetén minden harci cselekményt úgy kell végrehajtani, hogy az ne okozzon kárt a kulturális örökségben...Azok az államok, amelyek szándékosan lerombolják a kulturális örökséget, vagy elmulasztják meghozni a kiemelt fontosságú kulturális örökség szándékos elpusztítását megelőző, megakadályozó és megbüntető intézkedéseket, azok a nemzetközi jog értelmében felelősségre vonhatók. Minden államnak megfelelő intézkedéseket kell hozni - a nemzetközi joggal összhangban - azon személyek ellen, akik az emberiség számára nagy fontossággal bíró kulturális örökséget szándékosan lerombolják, vagy arra parancsot adnak" - olvasható a nyilatkozatban.

A támadás nagyon hasonlít a közép-afganisztáni Buddha-szobrok lerombolásához, amit 2001-ben a tálibok hajtottak végre. "A bámijáni Buddha-szobrok elpusztítása politikai cselekedet volt vallási köntösbe öltöztetve, ami növelte a tálibok népszerűségét lehetséges szövetségeseik körében. Az AIA (Amerikai Régészeti Intézet) felszólít minden kormányt, de különösen a pakisztáni kormányt, hogy védje meg a világörökséget az olyan csoportoktól, amelyek a közös múlt lerombolásával akarják elérni politikai céljaikat" - mondta John Russel, az AIA alelnöke.

"A vallás nevében elkövetett rombolás sajnos az ókor óta jelen van. A harcok sújtotta térségekben a régészeti intézeteknek együtt kell működniük a veszélyben lévő kulturális örökség megőrzése és dokumentálása érdekében" - mondta C. Brian Rose, az AIA elnöke. A nagy kérdés ma az, hogy Pakisztán képes-e eleget tenni az UNESCO által rárótt kötelezettségeknek. Amíg ugyanis Musarraf és az ellenzék egymással harcol, addig a szélsőségesek szabadon garázdálkodhatnak.